Jézus üzenetei A HANG kötetekben!

  • Párbeszéd égi lényekkel
  • Léleképítő idézetek
  • A főoldal heti frissítése
  • Új cikkek havonta
  • A HANG közösségekről
  • A HANG terjesztése
  • A Hang kötetek letöltése
  • Országos reklámfelület
  • Reklámtábla megrendelése
  • "Bemutatkozó" weboldal
  • "Mini" web-csomag
  • "Gumi" web-csomag
  • Online otthonról!

  • "Már negyvenkét Hang-könyv áll a rendelkezésetekre! Használd ki ezeknek a tartalmát, mert azért íródtak, hogy gyakorlati tanácsot, erkölcsi útmutatást adjanak nektek, Istent keresőknek. Szentlelkem egyedülálló módon tud jelenleg hozzátok szólni e Hang könyveken keresztül! Egyedülállóságát elsősorban tartalmának tisztaságában, és közlésemnek egyediségében értem. De nemsokára eljön az idő, sőt már itt is van, amikor egyes tanítványaim természetes lelki alapállásként fogják képviselni azt, ami ma még rendkívülinek számít!"  (Jézus Krisztus)

    2002

    2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017

    23. hét
    (2002. 06. 03-09.)

    Témánk: A hit az ember karmája

    Kérdező: Ha vétkezhettünk a szellemvilágban, miért nem javíthatjuk ott ezt ki?

    A HANG válasza: "Drága Gyermekem!

    Okos kérdésedre a válaszom a következő:
    A szellemvilágban volt némi ismeretetek arról, hogy honnan zuhantatok le, de nem tudtátok, hogy hová. Miután lezuhantatok, akkor már csak úgy kerülhettek vissza - ez a szívetekbe oltott igazságosság követelménye - ha ez a "nem tudjátok" visszafelé is igaz lesz. Ez pedig csak a földről lehetséges. A földről a "nem tudjátok" a hittel helyettesíthető. Így, aki nem hisz, elkárhozik! Mert, ahogy nem tudtátok az égben, hogy mi vár valójában rátok, ha nem Isten szándéka szerint akartok boldogok lenni, ugyanígy nem tudjátok a földön, hogy mi vár rátok, ha hisztek, és szándékom szerint törekedtek az égbe! Bizony, a Teremtő és a teremtmények közötti igazságosság nem semmi! Odaát a bukás következménye volt a "tükör által homályban látás", itt a földön a mennyei boldogság valósága csak "tükör által homályban látás" révén lehetséges. Hit nélkül nincs üdvösség. Ott, ahol színről színre látás van, hit nem lehetséges.
    Örülök kérdéseidnek és örülök, hogy megnyilatkozhatom benned!
    Megáldalak az ÉRTELEM LELKÉVEL!"

    (Jézus Krisztus)

    24. hét

    Témánk: Mikor értük el a megfelelő lelki fejlettségi szintet?

    Kérdező: Istenem! Tele van a világ nyugtalansággal

    A HANG válasza:

    " Még azok is tele vannak nyugtalansággal, akik meg vannak győződve arról, hogy hisznek Bennem, szeretnek Engem. Ennek az az oka, hogy még a legtöbb jó szándékú ember is azt szeretné, ha Én megváltoztatnám a világot.
    Önmagatokat kell megváltoztatni, éspedig segítségemmel. Mindig kész vagyok e téren segíteni annak, aki nem azt akarja, hogy helyette dolgozzam, hanem azt, hogy vele. Csak akkor érte el bennetek a lelki fejlődés a megfelelő szintet, amikor megvilágosodik, és élni kezd az az igazság, hogy nem rajtatok kívüli dolgok biztosítják számotokra a Hozzám igazodás lehetőségét. E lehetőség mindig megvan bennetek, és nem körülmények függvénye ez. Kívül-belül merülhetnek fel nehézségek, de a külső körülményekre áll a mondás: 'Az Istent szeretőknek minden javukra válik.' - Számukra Én a körülményeknek is az Istene vagyok. Belül viszont nincs automatika.
    Döntenetek kell! Aki nem dönt, az ezzel már Ellenem döntött. Ezért minden nap ki- és felhívás. Most döntöd el, hogy halálod órája milyen lesz. Azt, hogy mikor lesz, abba nincs sok beleszólásod. Azt, hogy milyen lesz, abba nincs sok beleszólásom. A halálnak Ura, az életnek Szolgálója vagyok.
    A halál pillanatában mindenki látni fogja, hogy olyan, amilyenné döntései tették. Amint a tér nem önálló létező, hanem az anyag tulajdonsága, úgy a múlt és a jövő sem önálló létező, hanem mindkettő a jelen tulajdonsága. Mindkettő annyiban és úgy létezik, amennyiben és ahogy a jelenben létezik. Csak jelent tartok létben. Emlékeitek és ábrándjaitok csak nektek vannak. Jelenetek döntéseitek megnyilvánulása."

    (Jézus Krisztus)

    25. hét

    Témánk: Világkatasztrófára utaló jelek

    Kérdező: Uram! Egyik testvéremet lelkileg megzavarja az a sok beszéd, melyet mostanában a közeli világvéggel kapcsolatban lehet hallani. Te most mit mondasz erről?

    A HANG válasza:

    HANG:" Válaszolok kérdésedre, s rád bízom, hogy válaszomból mit adsz tovább a kérdezőnek. Nem vagy automata, mint ahogy azok sem voltak azok, akik a Bibliát írták. Így felelősség is terhel. Ezt fontos tudnod.
    1. Amint kétezer évvel ezelőtt, úgy most is mondom: nem tudjátok sem a napot, sem az órát. Igaz, elmondtam azt is, éspedig korholóan, hogy sajnos mivel az idők jeleit nem figyelték, így nehezebben, sőt sehogy sem ismertek fel Engem.
    Az idők jelei ma azok, melyeket már nem lehet észre nem venni. Az ózonlyuktól kezdve a víz- levegő- élelemszennyeződés, az idegzetet messze megterhelő romboló élmények gazdasági, politikai, közbiztonsági területeken. Igen, ezek katasztrófa-jelző tények. - De ne mondj időpontot. Az időpont tudása nem segítené elő senkinél a szeretet növekedését, csupán önző célokra fordítanák az emberek.
    Az csapda, hogy gondolkodásátalakítást eredményezne. Gondolj csak arra: Testvéred azonnal így okoskodott: "Ha '98-ig vége a világnak, akkor nem érdemes érettségire se készülni." - Ezt eredményezi: egyéni, önző kalkulációt, ha valakinek nincs szándékom szerinti átalakított gondolkodása.
    Ha valaki szívem szerint gondolkodik, annak a pontos idő ismerete így indítja el gondolatait: ' Van még öt évem? Komolyan kell vennem minden pillanatomat. Árasztani és növelni kell mindenki iránt szeretetemet. - Persze pontosan ezt kell csinálnom akkor is, ha csak egy órám van csupán, vagy akár ötven évem. - De akkor meg teljesen felesleges tudnom az időt, mivel így is, úgy is a jelen megszentelése a feladatom.'
    Lám, az időpont tudása semmi haszonnal nem jár, csak legfeljebb kárral, mert értelmetlenné akarja tenni a jelent. Pedig éppen CSAK ennek van értelme, értéke.
    2. Testvéred kérdezi, hogy mi lesz családjával, szüleivel, ha jön a vég. Íme válaszom:
    Tudnotok kell: értetek mindent megteszek, de helyettetek semmit. Hogy kivel mi lesz, azt az illetőtől magától kell megkérdezni.
    Semmi kétséget sem hagytam atekintetben, hogy milyen feltételei vannak az örök boldogságnak, és milyen feltételei vannak a boldogtalanságnak. Nincs ingajárat. Mindenkinek önmagában kell üdvbizonyosságra jutni. Döntő a valós szándék. Az ÚT, IGAZSÁG és ÉLET vagyok.
    Aki az ÚT vállalása nélkül akarja az IGAZSÁGOT és az ÉLETET, tehát ENGEM, az ezt nem gondolhatja komolyan. Az maga is tudja, hogy hazudik önmagának. Az IGAZSÁG és az ÉLET éppen az ÚTNAK következménye. Bárhová szándékozik is valaki menni, ha nem vállalja az odautazást, az nem szándékolhatja komolyan a célba érkezést.
    Most, nagyböjti időben szinte arra kaptok felszólítást, hogy gondoljátok át: mekkora árat kellett fizetnem azért, hogy megváltsam számotokra a jegyet az UTAZÁSRA, az ÚTRA! Bizony a nem-bántás, megbocsátás, segítés UTAZÁST, aki nem vállalja, azt Én sem tudom vállalni. Aki így nem vall meg Engem az emberek előtt, azt Én sem vallhatom meg Isten és az Ég angyalai előtt.
    Ha testvéred megkérdezi szüleit, mit jelentek Én számukra, akkor pontos választ kap tőlük fenti kérdésére.
    Amit mástól kell megkérdeznetek, azt ne Tőlem kérdezzétek. Becsapnálak benneteket, ha megtenném helyettetek azt, amit nektek kell megtenni.
    Még valamit üzenek testvérednek. A jövőben is válogassa meg barátait. Építeni akarok rá. Mi lesz, ha nem Reám épül?!
    Rám nem lehet véletlenül építeni, csak tudatosan. Gondosan olvasson Rólam. Alakuljon ki köztünk bárbeszéd. Rajtam nem fog múlni. Hite is csak gyakorlás által tud erősödni, tisztulni. Az enyéimet egyértelműen az építés jellemzi. Sokkal inkább, mint a rendkívüliség.
    Testvéred barátnőjének üzenem, ő tudja, kiről van szó: soha senki és semmi nem szakíthatja őt el Tőlem! Egyelőre most nincs más mondanivalóm számára. Fogok még szólni hozzá."

    (Jézus Krisztus)

    26. hét

    Témánk: Jézus véleménye a mai Egyházról

    Kérdező: Jézusom! Kérlek, szólj hozzám Egyházadról!

    A HANG válasza:

    "Barátom! Egyházam az az intézmény, mely képes megmutatni a benne lévőknek, a Vele foglalkozóknak, hogy mennyi emberi nyomorúság zsúfolódhat össze az Én nevemben egyéni önző érdekek, hatalmi ambíciók kiélése céljából. Éppen az Egyházam az, melynek külső falai gigantikus méreteivel negatíve hirdetik ezt: a kicsi a szép.
    Az Egyházam az én Keresztem. Mindig is az volt. Itt válik ki legjobban az önzés, gyűlölet, kapzsiság, irigység, rangkórság, piperkőcség, pénzimádat, kényelemszeretet, gerinctelenség, ravaszság. Ez valóban egyetlen értékkel rendelkezik, s ez az, amiről igazán nem tehetnek, akik benne vannak.
    Ennek az Egyháznak egyetlen értéke az, hogy az ENYÉM! Éppen így van ez a Kereszttel is. Önmagában bitófa. Értékké általam lett azáltal, hogy küzdőteremmé, küzdőtérré, mely Enyém, választottam. Ezáltal minden áldás ebből a Keresztből ered, árad.
    Egyházam ugyanezt a feladatot teljesíti. Szó sincs a néger fehérre mosásáról. Nem. Keresztem és Egyházam gyökerében, folyamatában és gyümölcseiben egyaránt azonosak. Amint keresztedről le nem szállhatsz, mert természeted és körülményeid gerendáiból épül, úgy Egyházam is ilyen. Barátaim és vádlóim egyaránt téglái Egyházamnak.
    A felekezet-cseréknek sohasem kegyelmi okai vannak, hanem pszichikaiak. Nem attól lesz jobb, vagy rosszabb valaki, hogy melyik felekezet tudja magáénak. Erkölcsi értéket a lélekben levő szeretet ad mindenkinek, függetlenül attól, hogy melyik felekezetnek tagja. Egyházam a lehetőségek tárháza mindkét irányban: uralkodás - szolgálat; szeretés - önzés; gőg - alázat; bántás - megbocsátás.
    Az képtelenség, hogy bármely felekezet is lefoglalhatna úgy magának Engem, hogy tetszése szerint rendelkezzék Velem. Az igazság az, hogy bármely felekezetben bárki átadhatja magát Nekem úgy, hogy tetszésem szerint rendelkezhessem vele.
    Nem az Egyház nyújt Engem a világnak, hanem Én nyújtom az Egyházat az embereknek. Üvöltően hamis nézet az, mikor Egyházamban a hatalmon lévők azonosítják magukat Egyházammal kizárólagos módon. Ezt maguk a hatalmon lévők is tudják. Szentlélek elleni bűnnel főleg itt lehet találkozni.
    Számomra Egyházam megalapítása előtt is világos volt, hogy szeretnem kell mindenkit, s tudomására kell hoznom mindenkinek, hogy e feladat elvégzésére vállalkozva akarok mindenki lelkében élni. Vagyis, hogy mindenkinek szól e felhívásom: Engedj be magadba, hogy mindenkit szerethessek általad.
    Aki ezt Számomra nem teszi lehetővé, abban nem tudok élni akkor sem, ha római pápa, akkor sem, ha gyermekorvos.
    A probléma abból adódik, hogy Én bennetek nemcsak szeretni akarok mindenkit, hanem általatok ezt meg is akarom mondani mindenkinek, hogy Én ilyen vagyok.
    A probléma abból adódik, hogy akiben élek, abban szövegelni is akarok másoknak. És akiben nem szövegelhetek másoknak, abban nem tudok élni.
    Célom nem a szeretés. Az LÉNYEM. Célom a szövegelés, a tanítás, az örömhír hirdetése. Célom: benned is kimondani másoknak, hogy bennük is e szövegelés a célom. E téren valóban szamár a végállomás. Sőt, ördög!
    Bármekkora szeretetet is gondol megjeleníteni valaki önmagában e nélkül, nem tudok vele azonosulni. Ha pedig végállomásként állítja mások elé azt, hogy szeretnünk kell egymást, s ezt Velem akarja alátámasztatni, akkor bizony a világosság angyalának képében az a Kísértő lepleződik ott le, aki a hazugság atyja.
    Ha valaki úgy szeret másvalakit, hogy nem hozza az illető tudomására: boldoggá őt is csak az teheti, ha másokat is szeretni kezd, akkor jobb lenne, ha semmi szeretetet sem kapna az illető, mert a fél-szeretet rosszabb, mint a gyűlölet.
    Akarom, hogy megértsed szavaimat, ezért ismétlésbe bocsátkozom: Lényem a szeretés. Célom, hogy ezt másoknak elmondjam. Csak abban él Lényem örömmel, akiben megvalósíthatom célom.
    Aki csak azt akarja, hogy szeressék - ezt különben mindenki akarja -, az előbb-utóbb el akarja hallgattatni azt, aki a szeretés hirdetésének köteles feladatát másoktól is megkívánja."

    (Jézus Krisztus)

    27. hét

    Témánk: A két főparancs

    Kérdező: Uram! Ma a két főparancsról szól az evangélium. Reggel furcsa gondolatot adtál. Kérlek, fejtsd ki jobban!

    A HANG válasza:

    Sajnos furcsa gondolatnak tartjátok még ma is, kétezer év után, azt a főparancsot, mely párja az első főparancsnak. Ez így hangzott akkor, és így hangzik most is: "Szeresd felebarátodat, mint önmagadat."
    Számodra az volt furcsa, hogy eszedbe juttattam azt a példámat, melyet gyakran el szoktál mondani esküvők alkalmával, s melyről úgy tudod, hogy egy keleti házassági szertartás szerves része. Íme a példa:
    A menyasszony bezárkózik egy szobába, s a vőlegény kopog a zárt ajtón. Belülről hangzik a kérdés: 'Ki az?' Vőlegény válasza :'Én vagyok.' Az ajtó nem nyílik. Ismét kopog a vőlegény, s megismétlődik az előző jelenet. Majd harmadszor is kopog a vőlegény, s akkor a kérdésre: 'Ki az?', ezt válaszolja:' TE vagyok!' És ekkor kinyílik az ajtó.
    Ami számodra furcsa volt reggel, az az, hogy ezt mondtam neked: 'Az előbb említett, gyakran elmondott esküvői példád nemcsak menyasszony-vőlegény kapcsolatára áll, hanem minden emberi kapcsolatra.' Igen, ezt mondtam, s ezt mondom most is. Ezt jelenti az, hogy szeresd felebarátodat, mint önmagadat.
    Sokkal jobban meg kell tanulnotok másokba beleérezni. Empátiának mondjátok ezt a képességet. Amennyire sikerül ezt erősíteni magatokban, annyira lesztek képesek arra, hogy erőltetés nélkül le tudjatok mondani minden ítélkezésről.
    Sajnos van bennetek egy furcsa félelem. Ez abból áll, hogy azért nem meritek megérteni egymást, mert úgy gondoljátok, hogy akkor helyeselnetek is kell azt, amit a másik mond, vagy tesz.
    Nyilvánvaló, hogy egészen más megérteni valakit, és egészen más helyeselni valakinek magatartását. A megértésre mindig törekedni kell. A megértés képes kihúzni szívetekből a gyűlölet méregfogát. A megértés lehet csak egyedüli alapja minden együttélésnek. Csak az mondhatja, hogy minden ember az ő felebarátja, aki képes mindenkit megérteni. - Aki nem képes erre, az nem képes felebarátként sem kezelni mindenkit.
    Nem az a fontos, hogy téged megértsenek. De igenis nélkülözhetetlen számodra, hogy másokat minden körülményben meg tudjál érteni, ha itt a földön meg akarod valósítani a második főparancsot, mely nélkül az elsőt sem valósíthatod meg.
    De tovább megyek. Meg kell tanulnotok, hogy meg tudjátok érteni önmagatokat is. Itt sem szabad azonosságot látni a megértés és a helyeslés között. Gyökerében csak az képes igazi megtérésre, aki az önmaga által sem helyeselt magatartását meg tudja érteni. Csak így lesz képes valaki arra, hogy a magatartás-rugókat korrigálja, s valóban az önmaga által is helyeselt irányt fel tudja venni."

    (Jézus Krisztus)

    28. hét

    Témánk: 1. A hit és hiszékenység különbsége

    2. Mi a párbeszédima?

    Kérdező: Hiszékeny vagyok! Fáraszt az imádság!
    1. Sokszor kihasználnak, becsapnak!
    2. Van, amikor ima-csömöröm van!

    A HANG válasza:

    "Drága Gyermekem!

    1. A HIT és a hiszékenység két külön világ! A HIT abból táplálkozik, hogy Engem, Jézust igyekszik egyre jobban megismerni. A hiszékenység pedig eltorzult bizalom az emberekkel kapcsolatban. Ha ezt felismered, akkor már megtaláltad a megoldást is. Nagyon fontos az okosság és az óvatosság! Emberekben csak annyiban szabad megbízni, amennyiben azok már előre rászolgáltak e bizalomra! NINCS megelőlegezett bizalom! Még Isten is csak azért kérhet bizalmat tőletek, mert igazolta előttetek, hogy Benne és csak Benne szabad megbíznotok!
    Hited akkor mélyül, ha gyakran olvasod evangéliumaimat, és ha találsz egy-két embert, akiket szintén EZ érdekel (Máté: 18;20).

    2. Amíg imáid egyoldalú szövegelések, amelyek arra irányulnak, hogy Isten igazodjék az akaratodhoz, addig imáid valóban inkább fárasztóak lesznek, és nem lesznek erőforrások számodra.
    Imádkozni annyit jelent, hogy lelkedet Hozzám akarod emelni.
    A leggyümölcsözőbb imaforma a PÁRBESZÉD-IMA! Az első HANG könyv ezt bővebben kifejti. Most csak tömören, de így is elmondom ennek lényegét:
    Én, Jézus boldogító módon élek benned az Atyával és a Szentlélekkel! Ha saját szavaiddal beszélsz Hozzám, s utána saját magadnak kezdesz olyan gondolatokat mondani, amelyek téged építenek, buzdítanak és vígasztalnak, akkor e gondolatokat Én mondom neked a Szentlélek által! Az ilyen gondolatokat ki kell préselned magadból, ha a benned boldogító módon élő Istennel akarsz találkozni! El kell hát hinned, hogy Tőlem jönnek az ilyen gondolatok akkor is, ha te fogalmazod meg ezeket! Kell legyen benned annyi alázat, hogy vedd tudomásul: nem te beszélsz ilyenkor magadnak, hanem Én, Jézus a benned boldogító módon jelenlévő Lélek által.
    Van az ősellenségnek egy fegyvere, az ELBIZONYTALANÍTÁS! Olyasmit sugall, hogy az ilyen gondolatokat csak te találod ki. E kísértést le kell tudnod győzni! Ezt helyetted megtenni nem tudom! Nem vagy bábu! Veled és érted mindent, de helyetted semmit!
    Bizony igaz, hogy mindenkinek olyan az élete, mint az imája! Jól élni csak jól imádkozva lehet!

    (Jézus Krisztus)

    29. hét

    Témánk: A napirend fontossága

    Kérdező: Hogyan szokjak le a tévézésről?

    A HANG válasza: "Drága Gyermekem!

    Aki nem törekszik értéksorrendet felállítani napirendjében, annak nincs is napirendje. Akinek nincs napirendje, annak természetesen nincs lelkében sem rend. E nélkül pedig nem az értelem, hanem a hangulat válik úrrá ott, ahol Én, Jézus, irányító, mégpedig a boldogságod felé irányító szeretnék lenni.
    Megáldalak a HŰSÉG LELKÉVEL!"

    (Jézus Krisztus)

    30. hét

    Témánk: Hogyan erősíthető a hit?

    Kérdező: Hogyan tudnám erősíteni hitemet?

    A HANG válasza: "Drága Gyermekem!

    Mint minden képesség, a hit is gyakorlás által erősödik. Akkor erősödik a hited, ha úgy csinálsz, mintha hinnéd, hogy hiszel. Ennek első területe az imádság. Úgy kell imádkoznod, mintha elhinnéd, hogy ott vagyok veled, és örömmel hallgatlak, sőt, ha ismered már a párbeszédimát, akkor vissza is szólok neked, mégpedig a te józan eszednek, lelkiismeretednek megfelelően!
    Az imával kapcsolatban az ősellenség rendre azt akarja, hogy van jelenleg fontosabb is, mint az, hogy beszélgess Velem. De abban az irányban is el akar követni mindent, hogy elbizonytalanítson téged olyankor, amikor saját szavaiddal Én szólok hozzád. Pedig nem kell nagy hit és nem kell különleges alázat ahhoz, hogy elfogadd: Én, Jézus, boldogító módon vagyok benned, és ezt csak akkor tudom érzékeltetni veled, ha te is arra törekszel, hogy építő, buzdító és vigasztaló gondolatok jussanak az eszedbe. Ezek mind Tőlem, a te Jézusodtól jönnek tudatodba.
    Mivel soha nem lehetek boldogságomon kívül, mivel benned is boldogító módon vagyok jelen, hát törekedj építő, buzdító vigasztaló gondolatokat megformálni magadban. Te adod a formát, Én adom ezek tartalmát!
    Imáid terjedjenek ki emberi kapcsolataid gazdagítására is. Nekem, Jézusnak szükségem van kérő imáitokra, hogy érzékeltetni tudjam veletek, hogy tudjak tanúságot tenni előttetek arról, nem hiába kértek Engem. Nincs meg nem hallgatott imádság! Csupán arról lehet szó, hogy nem azt kapod, amit kérsz, hanem annál jobbat!
    Bízom benned! Megáldalak az OKOSSÁG LELKÉVEL!"

    (Jézus Krisztus)

    31. hét

    Témánk: Ki nevezhető ezoterikusnak?

    Kérdező: Érdekel az ezotéria

    A HANG válasza: "Drága Gyermekem!

    Az mondhatja magáról, hogy ezoterikus, aki mindig belülről indul el kifelé szeretetének kibontakozása érdekében. Ne arra törekedj hát, hogy másokat gyógyítani akarj, hanem arra, hogy belül, a lelked mélyén, a szeretni tanítás legyen a legfontosabb. Másokat az szeret jól, aki azt akarja embertársainak, amit Én, Jézus, akarok nekik. Minél jobban megismersz Engem, annál tisztábban fogod látni, hogy adott helyzetben mi az Én akaratom.
    Bízom benned! Megáldalak az OKOSSÁG LELKÉVEL!"

    (Jézus Krisztus)

    32. hét

    Témánk: Lehetek-e győztes?

    Kérdező: Hogyan tudnám megvédeni az igazamat?

    A HANG válasza: "Drága Gyermekem!

    Ha azt az IGAZSÁGOT képviseled, amelyre Én, Jézus tanítottalak benneteket, akkor nem kell megvédened magadat! Nem, mert az Általam képviselt igazságot le sem lehet győzni! Az Engem képviselés maga a GYŐZELEM!
    Ha gyakran olvasod az evangéliumokat és hasonló könyveket, ha ezek tartalmáról rendszeresen beszélgetsz olyanokkal, akik ezt szívesen teszik, akkor nemcsak hallani, de beszélni is megtanulsz vallásul!
    Bízom benned! Megáldalak az OKOSSÁG LELKÉVEL!"

    (Jézus Krisztus)

    33. hét

    Témánk: A munkahely és baráti kör hatása ránk

    Kérdező: Jó fordulatról számolhatok be

    A HANG válasza: "Kedves Barátom!

    Munkahely, baráti kör. Ezek a látszatra külső hatások, óriási jellemalakító erővel rendelkeznek. Azért mondom, hogy 'látszatra' külső hatások ezek, mert hatásuk olyan arányban tud érvényesülni, amilyen arányban 'belül' azonosul ezekkel valaki. Itt is érvényes tehát az a megállapítás, hogy nem 'kívül', hanem 'belül' van az akár pozitív, akár negatív irányú jellemalakító erőnek a forrása. A 'külső', mint grácia externa, eszköz arra, hogy a 'belsőt' a grácia internát mozgásba hozza. Az erkölcsileg rossz körülményeket is lehet kegyelemnek nevezni, ha valaki nem tehet ezekről. Igen, mert ebben az esetben a rossztól való menekülésre késztetik azt, aki 'belülről' a pozitív jellemfejlődésre vágyakozik (Lukács 24;26).
    Mivel senki nem tudja, hogy mi lakik a másik embernek a lelke mélyén, ezért mindenkinek felelős feladata az, hogy mások felé pozitív körülmények lehetőségét biztosítani igyekezzék. Ez mindenkinek saját érdeke. E nélkül nem menthető fel senki a bűnrészesség vádja alól.
    Nagyon szeretlek és megáldalak a BENSŐ BÉKE LELKÉVEL!"

    (Jézus Krisztus)

    34. hét

    Témánk: A mulasztással elkövetett vétkekeről

    Kérdező: Érdekel a mulasztással elkövetett vétkek súlya

    A HANG válasza: "Drága Gyermekem!

    Mulasztással követitek el a legtöbb hibát. De bízzatok, Én, Jézus, legyőztem a világot! Ez azt jelenti, hogy a mulasztással elkövetett vétkeitek sem okozhatnak hátrányt azoknak, akikkel szemben ezt a mulasztást elkövettétek. Nem, mert az istenszeretőknek minden a javára válik! Az pedig, aki e téren vétkezett, jó ha tudja, e bűnei is bocsánatot nyernek, ha ezeket megbánja! Ilyen értelemben tehát, a mulasztással, vagy nem mulasztással elkövetett bűnök, megbocsáttatnak a bűnbánónak (Jn: 8;11)!
    Megáldalak az ÉLŐ HIT LELKÉVEL!"

    (Jézus Krisztus)

    35. hét
    (2002. 08. 26 - 09. 01.)

    Témánk: A szenvedésnek van-e értelme?

    Kérdező: Mi a földi szenvedések értelme?

    A HANG válasza: "Drága Gyermekem!

    "A földi szenvedésnek önmagában nincs értelme! Csak annak a szenvedésnek van értelme a földön, amely szenvedésnek maga a szenvedő ad értelmet.
    Az a szenvedő ad értelmet a földi szenvedésének, aki egyrészt tudja, hogy e szenvedéssel adósságot törlesz, másrészt tudja, hogy szenvedésében helyes önismeretre juthat, harmadrészt pedig szenvedésében is arra törekszik, hogy másokat szeretetre tanítson, mert ez minden földi halandónak, és minden körülményben a hivatása!
    Megáldalak az ÉLŐ HIT LELKÉVEL!"

    (Jézus Krisztus)

    36. hét
    (2002. 09. 02 - 08.)

    Témánk: Szeretet-kapcsolat az elhunytakkal

    Kérdező: A halottakról kérdezem a HANG-ot.

    A HANG válasza: "Drága Gyermekem!

    Aki Bennem hisz, az halált nem lát sohasem (Jn: 11;26)! Az 'eltávozottakkal' nem szűnik meg a kapcsolat! A szeretet szálait a halál sem tudja elszakítani. Aki 'elment' és aki itt maradt, mindkettő számára a szeretet a reményben, a várakozni tudásban mutatkozik meg. Ez az itt maradottak részéről imádságban, az elmentek részéről pedig, különböző, jóra irányuló sugallatokban él tovább. Ez nem azonos a hűség fogalmával. Földi életét bárki összekötheti hűségben, de csak a földi élet határain belül. A szeretet viszont ÖRÖK!
    Megáldalak az ÉLŐ HIT LELKÉVEL!"

    (Jézus Krisztus)

    37. hét
    (2002. 09. 09 - 15.)

    Témánk: Jézus szerint szükséges-e a papi nőtlenség?

    Kérdező: Uram! Mondj véleményt a cölebsz állapotról!

    A HANG válasza:

    " Barátom! A cölebsz állapot nem az Én találmányom. Isten olyan közösségre teremtette az embert, amilyen Ő maga. Ha egyszer világossá válik számotokra az, hogy Istenre teremtett lények vagytok, akkor maga a cölibátus olyan fehér holló lesz köreitekben, melyet nagyon erős égi jelekkel kell tudni alátámasztania annak, aki Rám akar e téren hivatkozni.
    A ti egyházaitok csak annyiban az Én Egyházam is, amennyiben semmiképpen sem kerül főszerephez az, amit Én csak úgy mellékesen jegyeztem meg, vagyis a cölibátus vállalása. Mondtam már neked, hogy Én nem hívok senkit ma olyan értelemben papnak, amint ti gondoljátok. Aki ma vállalja azt, hogy pappá szenteljék, az vagy törtető, vagy beteg, vagy naiv. Senkit sem hívok olyan intézménybe, ahol olyasmire kötelezik a belépőt, amelynél van jobb is. Márpedig a cölibátusnál van jobb e kategóriában. Igaz, hogy nem mindenkinek jobb, de aki a legjobbnak tartja magára nézve azt, amit Én objektíve nem tartok a legértékesebbnek e téren, az ezt nem az Én kifejezett kívánságomra teszi, hanem azért, mert úgy gondolja, így tesz legjobbat önmaga számára. Ilyenkor nyilván ezt is kell tennie. Ugyanez áll a remetékre is.
    Ha tehát valaki jó szándékúan úgy gondolja, hogy általatok elgondolt papi hivatása Tőlem van, hát Én rendelkezésére állok, s ő, ha van benne megfelelő tanulékonyság és nyitottság, bizony nem fogja a cölibátust bálványozni. Aki Ellenemre, még ha jó szándékúan is, de nem akaratom meghallása következtében vállalta a cölibátust, annak később sem adom meg, hogy problémamentesen éljen cölibátusban. Soha nem tehetem meg, hogy bárkinek is átadjam helyemet. Soha nem tehetem meg, hogy ne az legyen a legjobb, amit Én akarok. Az Én legjobb akaratom helyébe ti tehetitek a saját jóakaratotokat, de azt ti teszitek és nem Én. Sohasem lehet jobb a ti akaratotok, mint az Enyém! Ilyesmit megtenni képtelen vagyok.
    Sajnos lehet olyan körülmény és lelki beállítottság, hogy jó szándékkal nem látjátok be, mennyivel jobb az Én akaratom, mint a tiétek. Ez főleg olyankor van, mikor már nagyon megideologizáltátok magatokban, hogy amit mások (elöljárók) mondanak, az inkább Tőlem van, mint amit ti gondoltok saját életetekkel kapcsolatban, még ha Én mondom is közvetlenül nektek. Bizony ilyenkor a mindenható Isten tehetetlenné válik. Sajnos sokszor van ez így!
    A cölebsz életnek bizony lényegéhez tartozik a szexualitás. Éppen ezért nem kötelezhető erre senki. Csak annak szabadna vállalni, aki belülről lát rá arra, hogy Istennek szándéka benne ezt a szexualitást perifériára helyezni. Ember erre csak akkor képes, ha mély benső meggyőződés vezeti, növeszti lelkének szárnyait olyan régiók felé, ahonnan nem bűn hozza le az illetőt a földre, hanem egy áldozattá válni akaró szeretetvágy, mely képes irgalmasságot bemutatni abban a világotokban, ahol az igazság rendjét, ha nem is építik, de hirdetik a bűn miatt földi életet vállalt emberek.
    A magány nem tartozik a cölebsz élet lényegéhez. Nem, mert mindenkinek szükséges saját maga számára biztosítani olyan időt, mikor magányban, csak lelkiismerete fóruma előtt, tehát Velem beszélget arról, amit más meg sem értene.
    Ne feledjétek, Isten mindenkit önmagára teremtett, s ember nem képes életetekben Isten szerepét magára vállalni úgy, hogy az számotokra megnyugtató lehetne. Csak a magány képes egyénné formálni személyiségeteket, mint ahogy csak kapcsolatok által érlelődhet ki személyiségetek.
    A kötelező cölibátus eltorzult személyiségeket alakít, mivel nem erre teremtett benneteket a Teremtő. Eltorzult személyiségek pedig csak tekintélyelv alapján, csak parancsuralmi rendszerben képesek egzisztálni. Önértékük helyett nélkülözhetetlen számukra egy háttér értékrend, mely személyes kapcsolatok helyett hivatali kapcsolatok értékét hangoztatja.
    Magad is keservesen meg fogod tapasztalni, hogy mennyi támadás ér majd azért, mert vetted magadnak a bátorságot, s merted nyilvánosságra hozni a Velem közvetlen kapcsolatban megbeszélt gondolatokat. Nyilván nagyon sok helyen bele lehet kötni az elmondottakba. Erősítsen és bátorítson az a tudat, hogy annak idején nemcsak hibát találtak Bennem, hanem csak hibát!
    Az igaz, hogy sokkal jobban ki lehet fejteni minden gondolatot, mint ahogy eddig történt. E második kötetnek éppen az legyen a feladata, hogy az első kötet reagálásaira úgy válaszoljak általad, ahogy jobban megértethetem Magam.
    Kérd angyalaimat, hogy minél több olyan levelet kapjál első könyvedre, melyek alkalmasak további gondolatok, témák kibontására."

    (Jézus Krisztus)

    38. hét
    (2002. 09. 16 - 22.)

    Témánk: Mások megváltoztatásáról

    Kérdező: Uram! Ma ketten is voltak nálam, s mindkettőjüknek lényegében azonos problémái voltak. E problémák abból adódtak, hogy mindegyik a másik megváltoztatását szeretné.

    A HANG válasza:

    "Barátom! Ilyen problémákkal van tele világotok. Elindulásnak nem tudok jobbat ajánlani, mint azt, hogy induljatok ki ebből a sugallt mondatomból: 'AZ ISTENT SZERETŐKNEK MINDEN JAVUKRA VÁLIK!'
    Azért tartom fontosnak ezt kiindulásnak, mert ez képes bárkit rádöbbenteni arra, hogy legalább önmaga előtt döntse el: Istent szerető, vagy sem?!
    Az életnek problémáit nem lehet megoldani annak, aki még odáig sem jutott el, hogy Engem valóságnak fogadjon el. A pszichológusok zsonglőrködésébe nem szabad belemenned.
    Mihelyt valaki eljutott már oda, hogy hisz az Én jelenben is működő, és mindenki számára rendelkezésre álló szereteterőmben, akkor már el tud indulni bármilyen probléma megoldásának útján. Mert minden emberi kapcsolatból eredő probléma gyökere az, hogy megoldható az enyéim javára. Ennek magyarázata egyszerű:
    A lényeg nem az, ami van, hanem az, ahogyan hozzááll valaki ahhoz, ami van. Nem azt kell keresni, hogy hogyan jutott valaki bajba, hanem azt, hogy ez miért nem baj! Amint egy orvosságnál sem azt kell kutatni, hogy az miért keserű, hanem azt, hogy mennyire használ.
    Önismeretből eredő bűnbánatra szükség van ugyan, s az sem baj, ha könnyeitekkel próbáljátok megpuhítani gyakran megkeményedett szíveteket, de tudnotok kell, hogy ÉN olyan ÚT vagyok, aki egyben KIÚT is minden nehézségből. Nincs is más kiút Rajtam kívül. Erre is gondoltam, mikor azt mondtam:' Nélkülem semmit sem tehettek.'.
    Amikor tehát bárki azzal fordul hozzád, hogy emberi kapcsolatai által eredő problémáira adj tanácsot, akkor arra vezesd rá, hogy ne a másik ember megjavítása által akarja megtalálni szíve nyugalmát, hanem azáltal, hogy megkeresi a kapott keserű orvosság gyógyító mivoltát.
    Senki nem spórolhatja meg magának azt a szenvedést, mely életének boldogulására szükséges. És nem is kell, hogy ezzel kísérletezzen bárki is. Az emberi kapcsolatokban nagyon fontos, hogy ne elégedjetek meg tüneti kezeléssel, látszat-megoldásokkal. Mindig gyökeres megoldásra kell törekedni. Ez pedig csak bölcsességgel és elszántsággal átitatott szeretet által lehetséges. Ez nagyon is szentháromság. Csak ez segíti elő azt az egészséges egységet ember és ember között, mely az Én áldásomat hordozza, s mely képes tartós szívbékét biztosítani annak, aki ezt elfogadja. Függetlenül attól, hogy milyen a másik ember!"

    (Jézus Krisztus)

    39. hét
    (2002. 09. 23. - 09. 29.)

    Témánk: Nyomorúságunk egyik komoly forrása.

    Kérdező: Uram! Te felszólítottál bennünket, hogy jöjjünk Hozzád, ha fáradtnak érezzük magunkat, és ígéretet tettél, hogy segítesz nekünk.

    A HANG válasza:

    "Barátom! Döbbenetes, hogy milyen kevés ember hiszi el azt, amit mondtam. Döbbenetes, hogy jobban bíztok önmagatokban, sőt még ellenségeiteknek is jobban elhiszitek, amit mondanak, mint Nekem, amit mondtam. Csak azt tudom mondani erre, hogy nyomorúságotoknak ez is egyik komoly forrása. Ahhoz, hogy Hozzám jöjjetek, ahhoz egy komoly akadályt kellene legyőznötök. Ez az akadály pedig nem más, mint őszinteségetek hiánya. Bizony nem vagytok, nem akartok őszinték lenni Hozzám. Márpedig enélkül nem tudok mit kezdeni veletek. Az őszinteség az az ajtó, melyen be tudok lépni ahhoz, aki ezt az ajtót Nekem feltárja. :'Az ajtónál állok és kopogtatok'./ Jel: 3;20./ Miért nem akartok őszinték lenni? Megmondom. Először is nem hiszitek el, hogy ez szinte mindennél fontosabb a Velem való kapcsolatban. Azért mondom, hogy szinte, mert ez önmagában nem elég. De enélkül nem megy semmi. Aztán azért sem vagytok őszinték Hozzám, mert önmagatokhoz sem vagytok azok."

    (Jézus Krisztus)

    40. hét
    (2002. 09. 30 - 10. 06.)

    Témánk: "...nem az Én halálom, hanem az életem a fontos ennek a ti világotoknak..."

    Kérdező: Uram! Most hallottam a hírt, hogy egy kievi nő istennek képzeli magát, és állítólag keresztre akarja magát feszíttetni.

    A HANG válasza:

    "Barátom! Ne hidd, hogy ez és az ehhez hasonló események véletlenek korotokban. Sajnos annyira lejárattátok az Én életemet, hogy halálom, melyet lejáratni nem lehet, tud olyan hatást kiváltani valami nagyot tenni vágyók beteges pszichéjéből, mely így is megnyilvánulhat. Sajnos, nem értik, mert honnan is értenék a jó szándékú emberek, hogy nem az Én halálom, hanem az életem a fontos ennek a ti világotoknak, ha valóban élni akar. Nyilván azért nem disszidálhattam kivégzésem elől akkor sem, mert a földön mindenhol hasonló sors várt volna Rám. Ott, ahol éltem, ott éppen az életemet kellene jobban szemlélnetek, mely tanításomban fogalmazódott meg. Ez, és csak ez képes mindenkinek szebbé tenni életét. Nem a halálom, hanem az életem! Sajnos, halálomat mindenütt mutogatjátok, de életemet nem lehet könnyen meglátni ott, ahol éltek. Pedig ezt kellene bemutatnotok. Azok, akik az enyéimnek tudják magukat, azok sem gondolják végig, hogy szeretetem, melynek a vissza nem bántás a lényege, mely az igazság rendjét egyszerűen nem veszi tudomásul, hanem ehelyett az irgalmasságot mutatja be, ez a szeretetem éppen elég keresztet ácsol azok számára, akik vállalják az irgalom rendjének bemutatását. Az ilyen keresztekre kellenének vállalkozók közületek. Amint a kecskeméti fakír szándékvilága, éppen úgy ez az említett nő, elszántságban képesek példát mutatni. Ezeket nem megmosolyogni kell és nem is bolondnak tartani, hanem elgondolkodni kéne afölött, hogy ti hogyan álltok az elszántság dolgában akkor, mikor áldozatvállalásról van szó. Azok a hivatalos megnyilvánulások, melyek ebben az esetben is, és a másik esetben is elhangzottak, mind arról tesznek tanúságot, hogy az ilyen szerveknek fogalmuk sincs a lényegről, vagyis az életemről. Életem lényege éppen az, hogy a legnagyobb elszántságot igénylem enyéimtől. Ez a legnagyobb pedig kétségtelenül mindenkinek a saját tudatállapota alapján fogalmazható meg. Ne azt ellenezzétek, amit ez a magát isteni lénynek képzelt személy vállal, hanem amiatt legyetek fájó gondban, hogy nem akartok elszántan isteni lények lenni. Nektek most országotokban megadatott megtudni, hogy mire kellene elszántan vállalkoznia annak, aki Engem, mint UTAT elfogadni merészel. Nektek van lehetőségetek megismerni a vissza nem bántásnak azt az erkölcsi súlyát, melyet a különböző hatalom megszállottai elviselni képtelenek. Senki nem kerülheti ki a lemérettetést. Mindenki magában hordja azt a bírói fórumot, amely elé előbb-utóbb tudatosan odaállítja önszántából önmagát, mert az állandó menekülés önnönmaga elől bárki számára zsákutcába torkol, s értelemmel bíró lény nem úszhatja meg azt a szembesülést önmagával, melyre tüneti kezeléssel nem lehet véglegesen pontot tenni. Az előbb említett gondolat, melyet elég nehezen érthető bővített mondatba foglaltál bele, ez egy olyan Samu-kalapács, mely könnyedén töri össze azokat a pszichikai búvóhelyeket, melyeket pillanatnyi előnyökért tákoltok össze magatoknak. A fakíroknak és megszállottaknak fizikai keresztre feszítési szándékai tehát azt hozzák nyilvánosságra, hogy senkinek sem lehet megúszni a keresztre feszítésnek valamilyen formáját, ha egyszer fejlődésre teremtett lények vagytok."

    (Jézus Krisztus)

    41. hét
    (2002. 10. 07 - 13.)

    Témánk: Anyagi gondjaink a legnagyobbak?

    Kérdező: Uram! Mitévő legyek olyan emberekkel, akik legfőbb gondjuknak azt tartják, hogy nem kapnak elég fizetést?

    A HANG válasza:

    "Barátom! Először is nem kevés ember gondolja ezt. Másodszor pedig nem is olyan biztos, hogy ez a legfőbb gondjuk. Tehát: Aki ilyen kijelenést tesz, attól meg kell kérdezned, hogy valóban ez-e a legfőbb gondja. Aki azt mondja, hogy minden embernek ez, az nem mond igazat. Két ok miatt sem. Az egyik: Nem szabad általánosítanotok olyankor, mikor emberről van szó. Ahol a szabad döntés lehetősége fönnáll, ott nem szabad általánosítani. Mint ahogy úgy sem szabad általánosságokban beszélni, hogy abból mindenki kiérthesse azt, ami neki tetszik, illetve az ellenkezőjét is. A másik ok pedig az, hogy a pénzemberek is tele vannak gondokkal. Sőt, még csak ők igazán! De térjünk vissza a témához. Ha valakinek elég, vagy nem elég a fizetése, akkor fogalmazza meg konkrétan, hogy mire elég és mire nem elég a pénze. Szeretésre mindig mindenkinek van elég pénze, mivel szeretni nem más, mint jót akarni. Tehát egy belül jó irányban meghozott döntés. Ami tehát a boldogságot illeti, azt nem érinti a pénzprobléma. Aki azt mondja, hogy ő olyan boldog lenne, ha sok pénze lenne, az félrebeszél. Igen, mert egyetlen gazdag ember sem boldog attól, hogy sok pénze van. Sőt! E kijelentés, hogy a sok pénz boldogít, ez az egyik legelterjedtebb, s legördögibb narkotikum. A narkotikumokat pedig még azok is bódító hatású méregnek ismerik el, akik ilyenekkel élnek. Tehát ezekről mindenki tudja, hogy nemcsak bódítanak, de mérgek is, vagyis az emberi szervezetet tönkretevő anyagot juttatnak abba, aki használja őket. Így van ez a pénzzel is. A gyűlölet, az irigység, a kapzsiság, és még sorolhatnám a kéjvágy, bírvágy, uralomvágy legkülönbözőbb fajtáit, melyeket mind magukban hordanak a pénzéhes emberek. De kétségtelen, hogy a mérgező hatása mellett van bódító hatása is. Annak idején, amikor jónak láttam, akkor félreérthetetlenül elmondtam, hogy ne legyetek gondban amiatt, ami pénzen megvásárolható. De sohasem mondtam, hogy éljetek gondtalanul! E kijelentésed: 'Van Gondviselőm, tehát nem lehetek gondban,' ez csak részben igaz. Étel, ital, ruházkodás-gondokban tényleg nem lehetnek az enyéim. De gondban kell lennetek abban, ami az Én gondom is. Gondban kell lennetek szívetek szeretetének megőrzésében, ápolásában. Csak annyiban lehetek Gondviselőtök, amennyiben ti az Én gondviselőim vagytok. Tehát nemcsak az igaz, hogy semmit sem tehettek Nélkülem, hanem az is, hogy semmit sem tehetek nélkületek értetek, boldogságotokért. Én sokkal előbb bíztam Magamat rátok, mint ti magatokat Énreám. Aki megtanult vigyázni Engem, annak nincsenek anyagi gondjai, sőt még ő tud másokat anyagilag is támogatni. Bár ez nem oldja meg a rászorulók lelkében a Hozzám tartozni akarás lényegét, vagyis saját boldogságuk ettől még meg nem valósul. A gazdag ifjúnak sem azért mondtam, hogy adja el amije van, és ossza szét vagyonát a szegények között, hogy a szegények ne nélkülözzenek tovább. Nem! Azért mondtam el, mert ezt az ifjút gazdagsága akadályozta abban, hogy Engem kövessen. És kit nem akadályoz a gazdagság? Itt ismét ki kell tisztáznom valamit. Amikor azt mondom, hogy a gazdag ifjút gazdagsága akadályozta abban, ami tökéletességének formálását illette, akkor bizony nem a pénznek számszerűségére gondoltam, hanem megkötözöttségére, vagyis arra a lelkületre, mely a sok pénzének megszerzésében és megőrzésében kialakult benne. Tehát nem az tartozik Hozzám teljes bizonyossággal, aki szegény. De az nem tartozik Hozzám, aki kérésemre sem vállalja, hogy szegény legyen. Tehát a döntő az, hogy szíved Nálam, vagy javaidnál van. Legyetek emberibb emberek. E kijelentésetek: 'Adtam-e ma többet, mint tegnap?', ez nagyon egysíkúvá silányítja a Velem való kapcsolat lényegét. Nem azt kell kérdezned, hogy mit adtál, és mit nem adtál, hanem a kérdést így kell feltenned: 'Törekedtem-e ma is minden erőmmel figyelni a bennem élő, és általam is mindig adományozni akaró Lélekre?' Ez a kérdés mindig helyén van. E kérdés megment attól az egysíkú gondolkodástól, mely elemberteleníthet, s Belőlem nem boldogító, számotokra is mindig adományozó, hanem szadizmus és mazochizmus közt ingázó Lényre torzítja képemet abban, aki pedig lelke mélyén fenntartás nélkül követőm akar lenni. Legyetek emberségesek! Magatokkal szemben is! Ez nem az a banánhéj, melyen elcsúszhattok. A banánhéj sokkal inkább abban a versengésben van, mely olyan követelmény-centrikusságot produkál, mely már régen megfeledkezett a FORRÁSRÓL. Jaj annak a gyümölcsnek, mely ha egyszer öntudattal bír, megfeledkezik fájának gyökereiről, melyek nemcsak tartották a fát, de biztosították is a fán keresztül a gyümölcs érlelését. Mindenkinek mondom: Ne feledd el, honnan hoztalak ki! Ne feledd múltadat! Ne feledd múltadban végzett kegyelmi munkámat! Ne feledd, amit Nekem köszönhetsz eddigi életed folyamán! Ha nem feleded, akkor a jövőben is remélheted meglátni azt, ami Tőlem van, tehát ami nem a te erőlködéseidtől, hanem az Én szeretetemtől tett téged és másokat is szebbé, jobbá, boldogítóbbá! Megköszönöm, hogy végighallgattál. Köszönöm és értékelem, mert csinálhattál volna mást is ez idő alatt, s Nekem azt is tudomásul kellett volna vennem, s szeretetem nem csökkent volna akkor sem irányodban."

    (Jézus Krisztus)

    42. hét
    (2002. 10. 14 - 20.)

    Témánk: "...nem más emberekkel kell küzdenetek, hanem magatokkal."

    Kérdező: Jézusom! Van abban törvényszerűség, hogy az embernek ellensége lesz saját házanépe?

    A HANG válasza:

    "Barátom! Van! Nagyon is van. Mint ahogy az is törvényszerű, hogy a prófétának sehol sincs oly kevés becsülete, mint sajátjai körében. Miből ered ez a törvényszerűség? Hát abból, hogy a megsérült emberi természet tele van allergiás pontokkal. Sorolom őket. Presztízs-kérdést csinál, szinte mindenki abból, hogy miben különb testvéreinél, barátainál. Mint tudod, Én nem törekedtem arra, hogy ezt belőletek kiirtsam. Nem. Igenis legyen bennetek törtető vágy. De ez a törtetés ne olyan legyen, mint a vadak törtetése az őserdőkben, hanem olyan, mint az elvetett mag törtetése a napfény felé. Abban kell elsőnek lennetek, amiben a világ fiai szívesen átadják az elsőséget. Tehát nem más emberekkel kell küzdenetek, hanem magatokkal. Oly ár ellen kell erőt kifejtenetek, mely bennetek viharzik. Abban legyél első, amibe környezetedben mindenki szívesen beleegyezik. Sőt, besegít neked. Az üresen hagyott, a legutolsó helyet akard elfoglalni. Ez sohasem foglalt. Ez törvényszerű! Az első helyért mindig nagy a tülekedés, és e tülekedésben könnyen elvérzik a becsület, tisztesség, és főleg a szív tisztasága és békéje. Óriási hordereje van hajdani kijelentésemnek: 'Ne álljatok ellen a gonosznak!' Törvényszerű az, hogy erőszakot szenved az Isten-országa! A bennetek lévő Isten-országa. E törvényszerűség ellen nem küzdeni kell, hanem elfogadni azt. Ezért kell küzdeni! El kell tudnotok fogadni azt, hogy ami a világ fiai szemében természetellenes, az számotokra a természetes, és ami a világ fiai szemében magától értetődő, az számotokra természetellenes, erkölcsi szinten. Természetes kell legyen számotokra az, hogy ne másokkal legyetek harcban, hanem magatokkal, és természetellenes ennek az ellenkezője. A világ, melyben éltek, csak annyiban hódítható meg általatok, amennyiben magatok urai tudtok lenni.(Önuralom!) Nem vágható ketté a világ meghódításra és annak megvalósítására, hogy szeretnetek kell egymást. Ez olyan, mint a két főparancs. Nem kettő az, hanem EGY PÁR. Úgy van itt is. Hajtsátok uralmatok alá a földet és szeressétek egymást, ez nem két különálló követelmény Részemről felétek. Nem. Ez EGY PÁR! Nem lehet meg az egyik a másik nélkül. Aki ezzel nem számol, az keservesen tapasztalhatja önmagán e törvényszerűség következményeit. Aki pedig számol vele, az bár szenvedések közepette, de boldogan, benső békével találkozik e törvényszerűség következményeivel. Az nem baj, ha ellensége van valakinek. Akkor sem baj, ha ez az ellenség a házanépe az illetőnek. Ez törvényszerű. De csak itt a földön. A mennyek országának, mely szívetekben van, ez a sorsa. Sorsa, hogy erőszakot szenved, és az erőszakosak ragadják meg azt. Éppen azért kell erőszakot alkalmazni, mert a földön ellenség veszi közre. Külső és belső ellenség. A külső ellenség nem érdekes. De kemény erőszakot kell alkalmaznotok a belső ellenség ellen, melyet magatokban hordotok. Ez az ára a mennyek országának. Sem megszerezni, sem megtartani nem lehet mások elleni harc által. És sem megszerezni, sem megtartani nem vagytok képesek önmagatok elleni harc nélkül. De nemcsak azért lesz ellensége az enyéimnek saját házanépe, mert törtetés van bennetek, s e törtetés gyakran célt téveszt. Van egy másik ok is, mely biztosítja, hogy ellenséggel legyetek körül véve ott, ahol éltek. Ez az ok pedig az, hogy tükrök vagytok, ha az enyéim vagytok. Hozzám tartozni nem lehet úgy, hogy valaki rendszeresen bűnrészességet vállal azokkal, akiket úgy hívtok: MÁSKÉNT GONDOLKODÓK. Ezek a másként gondolkodók azt még csak elviselik, hogy ti, akik mások vagytok, szeretitek őket. De csak egy ideig viselik el. Ha tükrök vagytok, akkor kénytelenek önismeretre jutni azok, akikkel együtt éltek, ha ti Engem képviseltek. Az olyan önismeret pedig, mely nem alázatra épül, az bizony össze akarja törni azt a tükröt, melyben megismerte önmagát. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy egy idő után kifogynak azokból az érvekből, melyekkel önmagukat próbálták megideologizálni, s akkor nem marad más hátra, erőszakkal próbálják megszüntetni jelenléteteket. Ez számukra természetes, mivel nem az ellen kell harcolniuk, amit mondotok, - ez ellen különben így-úgy mindig lehet érveket találni annak, aki akar, - de létetek jelent immár problémát. Ez viszont számotokra óriási lehetőséget ad annak a szeretetnek tanúsítására, melyet Én tőletek megkívánok."

    (Jézus Krisztus)

    43. hét
    (2002. 10. 21 - 27.)

    Témánk: Álmok magyarázata

    Kérdező: Uram! Egyik testvérem azt álmodta, hogy édesanyja levágta testvérem mindkét kezét. Mi ennek az álomnak a mondanivalója?

    A HANG válasza:

    "Barátom! Fontos ehhez az álomhoz hozzátenni még azt is, hogy testvéred nem tragédiának, hanem természetesnek vette, amit édesanyja tett vele. Azért fontos ez, mert ez adja meg ennek a szimbólumnak a kulcsát. Ez az álom arra figyelmezteti testvéredet, hogy nem érez elég felelősséget önmagáért. Nem érzi eléggé súlyát annak a munkának, melyet kezei szimbolizálnak. Testvérednek és mindenkinek tudnia kell, hogy nem jó az, ha valaki nem ragaszkodik ahhoz a munkához, ahhoz a szerephez, mely életéhez tartozik. Szeretettel kérlek benneteket, ne legyetek könnyelműek. Nem szabad, hogy a "mindenki ezt csinálja" megnyugtassa enyéim lelkiismeretét. Valami nagyon nagy az, ami különbségként a világ fiai és Isten gyermekei között kell, hogy legyen. Ennek nem a külső megnyilvánulása érdekes, hanem a lélekben lejátszódó napi elhatározás afelé, ami lelkileg épít, buzdít és vigasztal. Sajnos sokan vagytok, akik külsőleg, talán éppen körülményeitek folytán másoknak tűntök, mint a világ fiai, de ne csapjátok be önmagatokat külső látszattal. Csak az különbözik e világ fiaitól, aki ezt egyértelműen tudja is önmagáról, s nemcsak mások mondják róla. Ez utóbbi természetes. Visszatérve tehát az álomhoz. Testvéredet figyelmezteti az álom nagykorúságára. Nem természetes az, ha valaki nem rendelkezik saját kezével. A természetes az, ha valaki támaszkodhat testvéred kezére, munkájára. - Ez hát az álom üzenete."

    (Jézus Krisztus)

    44. hét
    (2002. 10. 28 - 11. 03.)

    Témánk: "Senki sem találja meg szíve békéjét, aki mások megváltoztatásától vagy megváltozásától várja azt."

    Kérdező: Uram! Egy édesanya amiatt panaszkodik, hogy leánya nem akarja meglátni férjének kicsapongásait, hazugságait.

    A HANG válasza:

    "Barátom! Szomorú dolog, hogy ilyesmire Tőlem várjátok a választ. Egy olyan anya, aki meg van kötözve gyermekével, az sohasem lesz megbékélve önmagával. Nem is lehet. Senki sem találja meg szíve békéjét, aki mások megváltoztatásától vagy megváltozásától várja azt. A szív békéje következmény. Következménye egy megjárt útnak. Ennek az útnak a másik neve: szabadságra törekvés. Nem törekszik szabaddá válásra az, aki mások megjavítását tűzi ki célul. Csak az jut el a szívbékéhez, a Tőlem kapott szívbékéhez, aki semmi mást nem akar úgy, mint ezt. Tehát e szándék, vágy, kívánság nem állítható más kívánságokkal egy sorba, s ott az első helyre. Nem. E kívánságnak nem megelőzni, hanem átjárni kell minden más kívánságot. Tehát nem legelsőnek, hanem a legfontosabbnak kell lennie. Az említett anyának hálát kéne adni azért, hogy leánya nem akarja látni azt, ami rossz. Neki kellene takargatnia és mentegetnie vejét leánya előtt!, és nem leleplezni! Ennek az anyának már régen el kellett volna indulnia Felém, aki irgalmasságot hirdettem, kértem, valósítottam és nem bíráskodást. Ennek az anyának örülnie kellene azért, ami miatt kesereg. Igen, még vejének viselkedése is örömforrás lehetne számára. Üzenetem végén majd elmondom, hogy miért. Ez az anya saját maga felett mond ítéletet, és emiatt szenved. Szenvedi megkötözöttségét. Sajnos még nagyobb bajt is okoz. Szenvedését meg akarja osztani azzal a leányával, akit valójában nem szeret úgy, ahogy szeretni kell valakit. Ez az anya csak akkor és annyiban lesz édesanya, amennyiben Engem, mint fölszabadítót befogad életébe. Neki nem veje megváltoztatása miatt kell gondban lennie. E gond nem az ő asztala. LEÁNYÁÉ SEM! Neki saját gondolkodásának megváltoztatása miatt kellene gondban lennie. Amíg ezt el nem kezdi, addig Én teljesen tehetetlen vagyok problémáját illetően. Most közvetlenül neki szólok: Édes Gyermekem! Bizony, nem szereted helyesen leányodat. Még annyira sem szereted, mint vejedet. Ezt nem azért merem így mondani, mintha vejedet szeretnéd. Nem. De legalább szeretetlenséged vele szemben tehetetlen. Míg leányod felé szeretetlenséged sajnos nagyon is aktív. Ez azért van így, mert az általad meglátott rosszat szeretnéd vele is láttatni. Pedig jobb volna, ha te sem látnád. Mindennek forrása pedig benned egy kesze-kusza önzés, mely vallásos színezetben kelleti magát. Én nagyon szeretlek téged is, leányodat is, és vejedet is. Ez Nekem nagyon-nagyon jó. Ettől vagyok boldog. Pedig hidd el, sem te, sem leányod, sem vejed nem szeretetre méltó olyan értelemben, hogy ez Engem boldogíthatna Ha majd engeded, hogy úgy éljek benned, amilyen vagyok, vagyis a gonosznak ellen nem állóként, irgalmasságot, határt nem ismerően élőként, akkor kezded majd érezni a szabadságnak azt az ízét, mely lényemmel azonos, s mely Lelkem jelenlétének biztos jele. Szemléletednek, látásodnak megváltoztatása az a feladat, melyet más el nem végezhet helyetted. Bármilyen szentté is válna leányod, vejed, te akkor is boldogtalan maradsz mindaddig, míg meg nem változik gondolkodásmódod. Örülök, hogy olyan leányod és vejed van, akik magatartásukkal leleplezik a benned lévő rossz szemléletet. Ez kellene, hogy örömet okozzon neked is. Erre utaltam föntebb. Persze, ez a szemlélet a leleplezés által meg nem változik, de legalább besegíthet neked, ha kellőképpen nyitott és jó szándékú benned az az elhatározás, hogy benned éljek. Várom megfordulásodat."

    (Jézus Krisztus)

    45. hét
    (2002. 11. 04-10.)

    Témánk: Nem elég Jézust befogadni!

    Kérdező: Uram! Ismerőst hozok eléd. Problémája az, hogy szenvedi vértestvére hitetlenségét. Meddig kell várnia?

    A HANG válasza:

    "Valóban kopogtatok testvérednél. Én nagyon kitartó vagyok és nagyon türelmes. Valamikor mindannyitokat felhívtam arra, hogy tudjatok egymással szemben türelmesnek lenni. Csak az tud várakozni, akiben az Irántam való bizalom erős. Örülnék, ha ezt el lehetne mondani rólad. Mert itt szintén nem nővéreddel van neked problémád, hanem saját magaddal. Nem ő a te kereszted, hanem az a sekély bizalom, mely Irányomban benned él.
    Kérdezed, meddig kell még várnod? Ha tudnád, hogy Én már milyen régen várok arra, hogy te igazán Rám találj! Bizony-bizony, ha évszázadokat mondanék, akkor sem mondanék túl sokat.
    Leányom hidd el, hogy szenvedéseid okozói nem azok, akikre ösztönszerűen gondolsz. Lelki szenvedéseid okozói megkötözöttségeid.
    E kötelékeket nem lehet kívülről elvágni. Belülről kell elégniük szenvedéseid tűzében. Ne azt kívánd, hogy szenvedéseid megszűnjenek, hanem kérd azt az erőt Tőlem, mely szükséges arra, hogy lelked békéjét el ne veszítsed.
    'Mennyivel inkább adja a mennyei Atya a Szentlelket azoknak, akik kérik!'/Lk. 11; 13/- ezt mondtam kétezer évvel ezelőtt, és ezt mondom most is.
    Bizony a te ajtód előtt is állok és kopogtatok. Engem nem elég befogadni! Egyre jobban, egyre mélyültebben kell befogadni Engem, ha azt akarod, hogy sugárzó ember légy. Amint egy barátságot is nemcsak megkötni kell, hanem ápolni is, ha azt akarjátok, hogy gyümölcstermő legyen.
    A Velem való kapcsolat ápolása abban áll, hogy igyekszel természetessé tenni azt, hogy benned élek. Ez pedig akkor lesz benned természetes, ha rendszeresen elmélkedsz kettőnk kapcsolatáról. Hidd el, megéri! Nagyon is kifizető időtöltés lesz, ha időt szánsz Rám!"

    (Jézus Krisztus)

    46. hét
    (2002. 11. 11-17.)

    Témánk: Aki kezdőnek tudja magát, és harmóniára vágyik

    Kérdező: Uram! Most egy kétoldalas levél kérdéseit teszem Eléd. Aki kérdez, kezdő embernek tudja magát, s szeretné nagyon megtanulni Tőled, hogy további életét és édesanyja életét hogyan tudja harmóniába hozni?

    A HANG válasza:

    "Kedves Barátom! Hosszan, és részletekre menően fogok válaszolni neked.
    Mindaddig, míg kezdőnek tudod magad, addig vagy haladó. Nagyon okos dolog az, ha valaki úgy érzi, sok-sok könyv, sok-sok szellemi termék szükséges ahhoz, hogy a lélek fejlődése számára legyen üzemanyag. Amire viszont vigyáznod kell, az éppen a sok. Az jó, ha sok anyag áll valakinek rendelkezésére, de az nagyon nem jó, ha valakinek sok félbe maradt, sok elkezdett könyv hever az asztalán. A sok félbe maradt munka kifejezetten akadálya a lelki, a jellembeli fejlődésnek. Sohasem a mennyiség!, mindig a minőség a fontos!
    Legyen napirended, amelyet csak a kifejezetten mások iránti szeretet változtathat meg. Nem lehet rend annak szívében, akinek nincs rend a fejében. És nem lehet rend annak fejében, aki nem rendszerezi napi munkáját. Ez nagyon is áll a szellemi elfoglaltságokra. Amint a szeretéshez nem kedv kell, hanem jó akaratú elszántság, úgy életed tartalmassá tételéhez is ez kell. Légy következetes abban, amit elkezdesz. Ez lelki fejlődésed záloga. A szeretet elsősorban mindenképpen áldozat és nem élvezet itt a földön. Ennek belátása az örök boldogság KULCSA.
    Most rátérek arra a bírósági ügyre, melybe anyagi problémád sodort bele.
    Először is meg kell mondanom, hogy nagy könnyelműség volt részedről az, amit tettél, s ennek következményeit szenveded. Ha ismernéd tanításom lényegét, akkor tudnád, hogy aki Hozzám akar tartozni, annak kettő fegyvert nagyon ügyesen kell forgatni. Az egyik így szól: LEGYETEK OKOSAK, MINT A KÍGYÓ. A másik: ÓVAKODJATOK AZ EMBEREKTŐL.
    Tehát okosság és óvatosság. Valójában nincs is más fegyveretek. Minden más visszájára sülhet el. Így a bírósági eljárás is. Nagy hibát követtél el akkor, mikor nem voltál elég óvatos. Meg kell mondanom, hogy most már e dologban tanácsot adni nem tudok. Csak ígéretet tudok adni. Ha kéred Tőlem Lelkem bölcsességét, bármikor nyújtom feléd. De eddigi tetteid következményeit nem változtathatom meg. Erőt is tudok adni minden nehézség elviselésére, de nem szeretnélek igazán, ha abban segítenélek, melybe - még ha jó szándékkal is,- de könnyelműséged folytán jutottál.
    Bizony felelősséget kell vállalnod lépéseidért. Ami viszont feltétlenül fontos számodra, az az, hogy hinned kell abban, Én senkit sem engedek erején felüli nehézségekbe. Nem, mert benne élek enyéimben. Így leszek Én a te cirenei Simonod. Sokkal jobban szeretlek, semmint magadra hagynálak! Erőforrás vagyok számodra, de megsemmisítője nem lehetek olyan nehézségednek, melybe nem az Én kifejezett kérésemre mentél bele. Tehát nem megoldást adok. A megoldás a dolgok természetes következménye lesz. Nem dolgozhatom helyetted, de veled IGEN.
    Ami pedig a szeretést illeti, az a következő:
    Szíved szeretete olyan kell legyen, mint a kályha melege. Nem a kályha dönti el, hogy kit és hogyan melegítsen. Természetes, hogy különböző anyagok különböző módon reagálnak melegére. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem azért kell szeretnetek valakit, mert jó, hanem azért, mert ti jók vagytok. Én sem azért szeretlek benneteket, mert ti jók vagytok, hanem azért, mert Én vagyok a JÓ. Az igazság rendjében senki sem képes boldog lenni. Erre az irgalom rendje való.
    Ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy bárkinél, bármikor helyeseld a rosszat. Igenis, követelned kell, ami a tiéd. Nem szabad bűnrészesnek lenned. Márpedig az lennél, ha úgy mondanál le jogos jussodról, hogy adósodban ez lelki megnyugvást jelenthetne. Lelki megnyugvást csak Én adhatok, és csak annak, aki igaz bánattal bánja azt, ami rosszat tett. A kölcsön vissza-nem-adása, az rossz! Akkor is rossz, ha nincs módodban visszakövetelni vagy visszaszerezni.
    Aki egy rosszhiszemű ember lelkiismeretét megnyugtatni akarja, az megnehezíti számára az igazi megtérést. Aki rosszat tesz, azt segíteni kell abban, hogy megtapasztalja: ha rosszat tesz, az rossz neki. Téged sem az szeret igazán, aki szemet huny hibáid felett. Az szeret, aki jó szándékkal, semmi evilági előnyt nem remélve, felhívja figyelmedet arra, hogy rossz neked az a rossz, amit elkövettél.
    Ilyen értelemben igaz az, hogy csak az a szeretet termékeny, melynek házastársa az igazság. Mégpedig az erkölcsi igazság! Ez nem más, mint az, hogy szeretnetek kell egymást.
    Ezt nem csak neked kell tudnod, hanem mindazoknak, akik téged bántanak. Én annak idején még Pétert is lesátánoztam, mert tudtam, hogy ha nem teszem ezt, akkor becsapom őt.
    A megbocsátás nem az, ha valaki le akarja venni annak vállairól a terhet, aki rosszat tett. Nem! Amint tettei következményein csak akkor és annak tudok segíteni, aki rossz tettét megbánta, úgy ti se akarjatok segíteni azoknak, akik nem hajlandók bűnbánatot tartani.
    Részetekről a megbocsátás nem más, mint biztosítása annak a jóakaratnak, melyről nem szabad lemondanotok akkor sem, ha életeteket veszik el emiatt. Tehát nektek segít ilyenkor e magatartás és nem annak, akinek megbocsátotok. Ez történt akkor is, mikor a kereszten így imádkoztam: 'Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek' Ennek az imámnak hatására nem azok jártak jól, akikért imádkoztam, hanem ÉN! Mindenki attól jár jól, amit önmaga csinál, s nem attól, amit tőle függetlenül más tesz értük.
    Tudom, hogy ez az utolsó mondatom nagyon furcsának tűnik számodra, de ha jól átgondolod, megérted, hogy Én nem vagyok, nem lehetek személyválogató, ha igazán szeretlek benneteket.
    Állj tehát ki igazad mellet akkor is, ha úgy tűnik, hogy ezzel ellenséget szerzel magadnak. Soha ne legyen szempont az, hogy ne legyenek ellenségeid. De igenis vigyáznod kell, hogy te soha senkinek ne légy ellensége, vagyis olyan, aki a másiknak rosszat akar. Az válik másoknak ellenségévé, akinek szívében fölébred a gyűlölet. Ettől irtózzál, mint a pokoltól. Mert ez valóban pokol is! Pokol abban, aki enged a gyűlöletnek.
    Ne vedd zokon, de sok mondanivalóm van számodra.
    Anyagi jólétet igazán nem lehet biztosítani azoknak, akik az után vágyódnak. Anyagi jólétük csak azoknak van, akik Utánam vágyódnak. Ezeknek még akkor is jólétük van, ha egy vasuk sincs. Az anyagi javak olyanok, hogy azokból ki van vonva az a tápszer, mely kielégíthetne bárkit is lelkileg.
    A vágyak beteljesülése anyagi téren csak a fantázia világában ad megnyugvást. A valóságban soha! Véletlenül sem igaz, hogy a leggazdagabb országokban van a legtöbb boldog ember.
    Igaz, hogy anyagi megalapozottság kell. De nem erre épül a boldogság. Ez következménye annak a lelki megalapozottságnak, melyről annak idején így beszéltem: 'Keressétek az Isten országát és annak igazságát, és mindent megkaptok, amire szükségetek van"
    A tieidnek is meg kell tanulni, hogy Én csak annak életében vagyok abszolút első, akinek életében nincs második. Akinek életében így élek, annak Én midig megmondom, hogy mit tegyen boldogsága érdekében, s biztosítlak, Bennem még senki sem csalódott! Ahhoz, hogy valaki meghallja hangomat, az szükséges, hogy legkevesebb negyed órát foglalkozzék Velem intenzív módon naponta. E foglalkozásban nagyon nagy segítséget tud adni a Szentírás. Főleg az EVANGÉLIUMOK! Igaz, problémákat fog okozni, de éppen ez az egyik lényeges célja! Problémamentesen csak az él, aki nem gondolkodik. Te is tudod, hogy a legtöbb ember éppen azért fordul narkotikumokhoz, hogy ne kelljen gondolkodnia. De a nem-gondolkodás csak nagyon vérszegény tüneti kezelést tud adni. A gyökeres orvoslás akkor kezdődik, mikor valaki vállalja azt, hogy szembesül a problémákkal. Csak a kereső ember jár emberséges úton. A földön ez a természetes. Ez a lelki fejlődés útja.
    Most rátérek Édesanyád problémáira: Fájdalom, de nem tudom annyira vattába csomagolni az igazságot, hogy az ne okozna kellemetlen érzést számára.
    Jó Édesanyád bizony nagyon meg volt és van is kötözve veletek. Ez bár nem tulajdonítható neki be bűnül, de következményei mégis fájdalmasak. Olyan ez, mint mikor valaki anélkül, hogy tehetne róla, nem kap elég élelmet. Éhsége akkor is fáj, bár nem ő tehet róla. Sajnos legtöbb édesanya nem kapott megfelelő felvilágosítást arról, hogy gyermeke nem az övé, hanem az Enyém! Az édesanyák csak kölcsönbe kapnak Tőlem gyermeket, s azon sopánkodnak, hogy azt, ami nem az övék, és nem is volt soha az övék, hanem mindenkor az Enyém volt, visszakövetelem Magamnak. Hidd el, az ő megpróbáltatásai főleg amiatt voltak megpróbáltatások, mert nem vállalta azt a szabadságot, amire teremtettem. Önmagam ellen és ellenetek is dolgoznék, ha azt akarnám megtenni, hogy ne okozzon fájdalmat az a lelki beállítottság, mely ellenkezik a Tőlem kapott szabadság tudomásulvételével.
    Mondom hát, hogy miért maradt félárván: Mert így kapta meg azokat a talentumokat /a talentumok mindig lehetőségek és nem képességek!/, melyekkel sáfárkodnia kellett örök boldogsága érdekében.
    Azt pedig, hogy miért lett öngyilkos az, aki öngyilkos lett, hát bizton állítom, hogy ebből sem neki, sem másnak semmiféle erkölcsi kára nem származhatott. -
    Itt most egy súlyos tévedést kell korrigálnom. E korrekció így hangzik: Senkinek sincs szüksége arra, hogy szeressék! Megismétlem, nehogy félreírásnak véld. Senkinek sincs szüksége arra, hogy emberektől szeretetet kapjon. Erre Én bőségesen elég vagyok, hogy teljesítsem, sőt túlteljesítsem bárki szeretetigényét. Viszont mindenkinek nagyon nagy szüksége van arra, hogy ő szeressen másokat. Aki igazán szeret, az nem ér rá foglalkozni azzal, hogy őt ki és hogyan szereti.
    Az szereti igazán önmagát, aki törekszik arra, hogy ne legyen önmagával elfoglalva. Aki erre törekszik, az képes, sőt kikerülhetetlenül meg fogja tapasztalni azt, hogy Én mennyire szeretem őt. Az Én szeretetem mindent felülmúl. De csak ott, ahol nem akadályozzák az emberek szeretetem feléjük áradását azzal, hogy elfoglalják magukat önmagukkal.
    Sajnos, alig találni ilyen embert. Ezért is van az a sok panasz, melyet a panaszkodók jogosnak vélnek, de nem jogos. Nem, mert nem igaz az, hogy ha mást engednék helyembe, az jobban tudna boldogítani bárkit is.
    Nagyon fontos volna mielőbb ráébrednetek arra, hogy kivétel nélkül mindenki, és bármilyen körülmények között képes arra, hogy boldog legyen. Ha nem így lenne, akkor Én vagy gonosz lennék, vagy buta. Gonosz lennék, ha olyanokat is boldogságra teremtettem volna, akikről tudtam, hogy körülményeik e boldogságot megakadályozhatják. Buta lennék, ha nem láttam volna előre, hogy nem lehetnek boldogok, pedig arra teremtettem őket. Mondom, nem lehetnek, bár akarják.
    A fenti állítás nem egyéb, mint káromkodás. Ne káromoljatok. Minden körülményt fel lehet használnotok arra, hogy boldogok legyetek, és ennek az ellenkezőjére is. A döntés a ti kezetekben van. Ha nem így lenne, akkor igazán nem lennék JÓ Isten, és ti nem lennétek valóságos emberek.
    Egy kérdésére Édesanyádnak még válaszolnom kell. Válaszolok akkor is, ha nem érti most meg szavaimat. Hiszem, hogy e válaszomat sokan fogják majd olvasni, s lesznek nyitott lelkek, akik tanulni fognak belőle.
    Kérdése a katonaságnál szolgálatot teljesítő, majd fogságba került férjével van kapcsolatban. Drága Gyermekeim! Nekem a világon semmi közöm a katonasághoz. A katonaság a Sátán és a ti művetek. A Sátán egyértelműen gyilkos. Ti ott a katonaságnál vagy jó- vagy rosszindulatból vállaljátok az embergyilkolás mesterségének megtanulását. Legtöbben jóindulatúan. Engem a jó szándékotok sem képes a rossz oldalra állítani.
    Nagyon örültem annak, mikor köreitekben fiatalok inkább vállalták a börtönt, mint a kaszárnyát. Inkább vállalták, hogy büntetett előéletűeknek legyenek bélyegezve, s így már előre megterheljék földi jövőjüket, de a KŐTÁBLA ötödik parancsát meg nem tagadták.
    Ezek a fiatalok tudták, hogy inkább kell megvalósítani azt, amit ÉN kívánok, mint engedelmeskedni embereknek. - Ismétlem! A kaszárnyák világához Nekem semmi közöm sincs. Ami ott történik, az, az ördögtől és tőletek van.
    Nem igaz az, hogy az Isten abszolút értelemben mindenható! Aki ennek ellenkezőjét állítja, az valójában nem is tudja, mit beszél, mivel csupa ellentmondást állít. -
    Az Isten a földön a gonosszal szemben kiszolgáltatott! A SZERETET az ilyen! Nektek, akik azt tanultátok, hogy Isten vigyáz rátok, nektek meg kell tanulnotok, hogy nektek kell Istenre vigyázni, különben elvesztitek Őt. Aki nem vigyáz a SZERETETRE, az szeretetnélkülivé válik.
    Én, mint Isten mindenütt jelen vagyok, még a pokolban is, de csupán létbenntartó módon, és nem erkölcsileg. Csupán így vagyok jelen a kaszárnyákban is. Ott senkit sem tudok boldogítani. Ott erkölcsileg nem vagyok jelen. Onnan éppen ti, akár jó, akár rosszhiszeműleg, éppen ti zártok ki Engem.
    Ami tehát az említett édesapával történt, abba Én nem vagyok belekeverhető. Nem, mert különböző hadseregeknek, a Sátán akaratával megegyező szándékú emberek cselekedeteinek a következménye az, ami vele történt. S az ilyen szándékú emberek csoportjába az ott lévő jó szándékú emberek is beletartoztak, és beletartoznak.
    Ha pedig még ezek után azt kérdezed, hogy mindezt Én miért engedtem és engedem meg, hát akkor csak azt mondom, olvasd el párszor e neked írt sorokat, s meg fog világosodni előtted, hogy az Istent szeretőknek éppen azért válik minden a javukra, - még a börtön is, sőt még a keresztre feszítés is - / Lk. 24; 26./, mert képesek dönteni az általuk meglátott jó mellett minden külső és belső kényszer ellenére is.
    Nagyon szeretlek benneteket. Higgyétek el, hogy minden javatokra válik, ha úgy szerettek Engem, hogy Értem vállalni tudjátok a szeretet UTJÁT is!"

    (Jézus Krisztus)

    47. hét
    (2002. 11. 18-24.)

    Témánk: EGY RÁKOS BETEG VÁGYA BENSŐ BÉKE UTÁN.

    Kérdező: Drága Uram! Egy sokat szenvedett, rákos daganat operáción átesett magányos asszonyt hozok most Eléd. Kérlek, adj választ kérdéseire, melyek lelkében most is akadályt jelentenek a Tőled kapott és elvárt béke és harmónia átélésében!

    A HANG válasza:

    HANG:" Leányom! Amit mondok most neked, az alig hihető. Magam is szenvedem és szenvedtem mindig, hogy azt a sorsomat, mely bizony karmikus valóság Számomra is, mely nem más, mint beleölelkezni egy olyan AKARAT megnyilvánulásába, melynek megértése túl- nő a földi élet határain, ezt a sorsomat kell megosztanom azokkal, akik vállalják, hogy vállaljam őket. Valamikor ezt így fejeztem ki:' Mindazt, aki megvall Engem az emberek előtt, Én is megvallom mennyei Atyám előtt.'
    Te ismered sorsodat, és éppen ez az ismeret és eddigi tapasztalásaid korlátai annak, hogy jövődről se láss a mulandóságnál többet. Tudom, hiszed az örökkévalóságot, de ez inkább elhívés, mint életrátevés. Hiszed a reinkarnációt. De ez is csupán elhívés, és nem életrátevés.
    Valamit elhinni, az csupán a felszín. Valamiben hinni, az feloldódás. Ez az a HIT, amely, ha csak mustármagnyi is, már hegyeket képes mozgatni. Ez az a hit, melynek növekedése nem az Én hatalmamban van. Ezért dorgálhattam joggal tanítványaimat kishitűségük miatt. Ez az a hit, amelyet csak kemény gyakorlás által, életed, szíved, ha kell, darabonkénti odaadása által tudsz növelni. Ez az a hit, melynek másik neve: életelvesztés itt a földön. Csak az nyeri meg az ÉLETET, aki életét így el tudja veszíteni.
    Ez az életelvesztés nem bűnök következménye, hanem a szeretet jelenlétének természetes következménye.
    Leányom! "Miért szolgáltam rá?" - kérded. Ilyen nincs! Ez egyszerűen értelmetlen kérdés. Ne ijedj meg attól, amit most mondok, de mondanom kell, ha szeretetemmel el akarlak érni.
    Mindaz, aki sorsának indító rugóit kutatja, olyan ismeret birtokába akar jutni, melyről éppen ő egyszer már tudatosan és önként lemondott. Lemondott azért és akkor, amiért és amikor világos volt előtte e lemondás fontossága. Neked életed célját kell meghatároznod, éspedig konkrét módon, gyakorlatilag megvalósítható lépésekben. Ebben vagyok partnered.
    Második kérdésedre már gazdagítóbban tudok válaszolni.
    Az ÚT Én vagyok. Az jár jó úton, aki hálás tud lenni azért, hogy élő kapcsoltban van Velem. -
    Jelenleg kényszerítve érzed magadat arra, hogy ezen a jó úton járj. Úgy érzed, hogy nem jó neked ezen a jó úton járni. Nagyon nem jó. Ezért akarsz egészséges lenni, ezért akarsz gyógyulni és gyógyítani. -
    Igaz, ezek lehetnek eszközei annak, hogy célodhoz közelebb kerülj, de célok semmiképpen sem lehetnek. Én annak idején mindent elkövettem, hogy ne kelljen gyógyítanom. Amikor mégis gyógyítottam, csak azért tettem, hogy igazoljam állításomat: Egy másik világ boldogító üzenetét hoztam el nektek. Sajnos akkor is gyógyításaimon akadtatok fönn, s tanításom legtöbbször süket fülekre talált. Így van ez most is. - Újra mondom: Én vagyok az ÚT! Te, ismét azt mondom, ne vedd zokon, de mondanom kell: Nem társat keresel, s nem azt hiányolod, hanem Velem nem tudsz mit kezdeni. Ha nem lennél olyan erős lelkileg, akkor ezt nem mondtam volna meg. Te már érett vagy szilárdabb ételekre. - Önmagamra teremettelek, s te bármit csinálsz, nyugtalan leszel mindaddig, míg meg nem adod magad Nekem. Én vagyok a te sorsod. Szeretetem érzékelhető jelenlétét azért nem adom általad vágyott bőkezűséggel, mert rá akarlak nevelni arra, hogy nagyobbra értékeld az ADOMÁNYOZÓT, mint adományait. Amint Nekem is te kellesz, és nem az, amid van: egészség, munka, fáradozás, stb. Csak akkor leszel boldog, csak akkor tudlak boldogítani, ha legalább szándékodban úgy akarsz szeretni Engem, mint ahogy Én téged. Tehát nem elhinni kell Engem, hanem hinni kell Bennem. Vagyis, bizony el kell veszítened mulandó életedet, hogy átvehesd Tőlem a boldog örök-életet. Már itt a földön!
    Egyedül soha nem vagy. Soha sem fogsz olyan férfit találni, aki boldogíthat. Senkit sem teremtettem boldogításra. Mindenkit boldogságra teremtettem. A boldogító egyedül Én vagyok! De ehhez hinni kell BENNEM!, ahogy föntebb már elmondtam."

    (Jézus Krisztus)

    48. hét
    (2002. 11. 25 - 12. 01.)

    Témánk: VÉLEMÉNY A TERMÉSZETGYÓGYÁSZATRÓL

    Kérdező: Uram! Egy természetgyógyász kérdéseit hozom eléd. Kérdése az, hogy egyáltalán mi erről a véleményed.

    A HANG válasza:

    " A kérdés szívem szerinti, s örömmel válaszolom meg.
    Leányom! Hallottad-e már e mondatot: 'Első kegyelem a natúra, tehát a természet.' Valójában ez az az alap, melyre építeni tudok. Sajnos, földi életetekben, napjaitokban már alig lehet olyan természetről beszélni, mely igazán megérdemelné ezt a nevet. Csupa összekuszált, beszennyezett, megfertőzött, tehát természetellenes természettel lehet találkozni.
    Aki arra vállalkozik, hogy természetgyógyász legyen, annak olyan magatartást kell kidolgoznia magából, mint mikor valaki egy tükröt úgy tart a Nap elé, hogy közben másfelé tükrözi a Napot. Olyan lelki beállítottságot kívánok tehát, hogy Felém legyen mindig nyitott a szíved, s a Tőlem beléd áradó szeretetenergia, mely csak gyógyítani tud, áradjon arra , akit gyógyító erőmmel elérni akarsz.
    Kétségtelen, hogy mindkettőtök hite fontos, de a tiéd fontosabb, mint azé, aki gyógyulni kíván. Jusson eszedbe az evangéliumomnak az a része, mely így szól:' Hitüket látva Jézus így szólt a bénához. '/Mk.2;5 és 11./ Tehát nem csupán a beteg volt ott a főszereplő, hanem azok hite, és természetesen szeretete, akik őt Elém hozták. Neked is Elém kell hoznod a gyógyulni vágyókat.
    De valami nagyon lényeges. Nem a testi egészség a legfontosabb, hanem a szeretet. Ezt mindig hangsúlyoznod kell. És azt is, hogy az igazi szeretet a vissza-nem-bántásban mutatkozik meg. Ez az, aminek nem tudok ellenállni. Ez az, ami mindig megindítja Szívemet.
    Ami pedig az anyagiakat illeti, arról számodra a következőt kell mondanom. Bárkitől, bármennyi pénzt elfogadhatsz, sőt kérhetsz is. Nálad a hangsúly azon van, hogy a kapott anyagi javakat mire használod! Előttem erről kell elszámolnod. Szeretetem, energiám rendelkezésedre áll mindaddig, míg nyitott a szíved Felém. Annyiban vagy nyitott, amennyiben Velem kezded a napodat, s erre napközben is visszagondolsz. Akkor vagy nyitott, ha eszköznek használod gyógyító jelenlétemet, és nem célnak.
    A CÉL: Velem való élő kapcsolat. Én nemcsak vagyok benned, hanem ÉLEK benned. Az él igazán, aki másokért él. Ezt el kell mondanod gyógyítandó betegeidnek is. Lehet valaki egészségesen is halott. Az ilyennek az egészsége nem használ semmit, sem neki, sem másnak.
    Aki betegen kezd másért élni, az már rálépett a gyógyulás útjára. Ez az, amit elvárok mindazoktól, akik még hisznek abban, hogy boldogok lehetnek. Nincs más út a boldogsághoz, vagyis HOZZÁM! Minden olyan gyógyítás, mely nem az ember boldogságát célozza meg, csupán tüneti kezelés.
    Köszönöm, hogy Hozzám akarsz segíteni másokat. Megáldalak azzal az Erővel, amelyre annyira szükséged van."

    (Jézus Krisztus)

    49. hét
    (2002. 12. 02 - 08.)

    Témánk: AKI TÖBBET VÁLLAL, MINT EREJE BÍRJA

    Kérdező: Uram! Egy olyan fiatalembert hozok most Eléd, aki úgy érzi, nagyon nagy fába vágta fejszéjét, s most úgy tűnik számára, hogy nehézségei meghaladják erejét. Tanácsot vár Tőled arra, hogy életének további részében jobban együtt tudjon haladni Veled.

    A HANG válasza:

    :" Kedves Barátom! Problémáidat nemcsak ismerem. Szándékom az is, hogy irányítani tudjam. Csak részben igaz, hogy nem oldom meg problémáidat. A teljes igazság az, hogy magamra hagyva nem vagyok képes megoldani azokat. Nem akarom szépítgetni a dolgokat. Bizony sokszor magamra maradtam, mikor olyasmit is te akartál jobban tudni és megoldani, amiről később magad is beláthattad, hogy jobb lett volna Velem komolyabban konzultálnod előbb. Téged senki sem szeret jobban, mint Én! És Én senkinél sem szeretlek téged kevésbé.
    János evangélista mindannyiszor, ahányszor önmagáról beszél az evangéliumban, mindig hozzáteszi: 'A tanítvány, akit Jézus szeretett.' Nincs igaza olyan értelemben, hogy őt jobban szerettem volna, mint bármelyiküket, mert nem vagyok személyválogató. De igaza van olyan értelemben, hogy ő volt tanítványaim között az, aki legjobban észrevette szeretetemet.
    Ezt a feléd áradó szeretetem észrevételét hiányolom nálad. Ezzel nehezíted saját sorsodat, s akadályozol Engem abban, hogy problémáid megoldásában jobban besegítsek. Sajnos e téren nem vagy egyedül!
    Sorsod, problémáid megoldása, mint tudod, ma már nemcsak a te kezedben van, hanem élettársad kezében is. Érdemben csak akkor tudnék hatékony lenni, ha élettársad is Tőlem és nem mástól tenné függővé, hogy mi legyen a teendője.
    Sokat szenvedek amiatt, hogy végig kell várnom mérhetetlen szenvedéseiteket, míg rá nem jöttök arra, hogy életetek megoldása csak Nálam és Általam és Velem lehetséges.
    Míg valaki egyedül van, addig ez könnyebben megy. Mikor már ketten, sőt családostul kell valamit megoldani, akkor már nem olyan egyszerű az eset. DE SOHASEM REMÉNYTELEN! Csak Nélkülem reménytelen az életetek. De Nélkülem TÉNYLEG az.
    Mondanom kell pár szót a gyerekekről. Minden gyermek akkor érzi igazán, hogy valóban jó helyen van, ha Hozzám akarja kapcsolni az, akire rábíztam őket. Nagy tévedésben van az a szülő, aki azt hiszi, hogy birtokolhat gyermeket, mint egy tárgyat, mert az övé. Nem az övé! Minden gyermek az ENYÉM! Csupán kölcsönben van a szülőknél, akiket akkor választott, mikor még tudta, hogy mi a teendője. Ti csak Máriáról tudjátok és hiszitek el, hogy nem ő választotta gyermekét, hanem gyermeke választotta őt. Ettől már Ábrahám is okosabb volt, és keresztelő János apjának, Zakariásnak meg kellett némulnia, mert nem akarta elhinni, hogy nem rajta múlott, kinek lesz az apja.
    Minden felnőtt helytelenül jár el, ha arra törekszik, hogy önmaga oldalára állítsa gyermekét. De az ilyen viselkedés megakadályozásának nincs semmi értelme. Senki sem képes felelősen dönteni mások sorsáról, csak önmaga sorsáról. Attól, hogy ezt nem hiszed el, még igaz. Ti olyan kis szeletét látjátok még saját életeteknek is, hát még mások életének!
    Akit jelenleg fölhasználhatok arra, hogy gondolataimat leírja neked, ez a lelkész gyermekkorában réme volt a környéknek, ahol lakott. A szülők megverték gyermekeiket, ha megtudták, hogy vele barátkoznak. Ez a rossz gyermek apjával életében öt percet sem beszélt, pedig apja akkor halt meg, mikor e gyermek már pap volt. És ez a hajdani rossz gyermek az Én szívemmel szeret most téged, s mindazokat, akikkel kapcsolatba kerülhet.
    Az előbbi fejezetet azért mondtam el, hogy bátorítsalak. Ne féltsd azokat a gyerekeket, akiket bármilyen apjuk, vagy bárki a maga oldalára állít. MAGADAT féltsd!
    Amikor elmondtam, hogy ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de igenis féljetek attól, aki a testet és a lelket is kárhozatba képes taszítani, akkor nem az ördögre gondoltam. Attól nem kell félnetek. Ha Hozzám tartoztok, akkor ő fél tőletek. Önmagatoktól kell félnetek!
    Ne legyetek olyan nagyon biztosak saját igazatokban. Abban legyetek biztosak, hogy nem egymásra, hanem Önmagamra teremtettelek benneteket, s bizony az Ágostoni kijelentés az Én kijelentésem: Mindaddig nyugtalan marad szívetek, míg Bennem meg nem nyugszik.
    Még valamit. A természetgyógyászat csak addig érdemli meg ezt a nevet, amíg nem zsonglőrködés, nem szemfényvesztés, hanem tanúságtétel amellett az igazság mellett, melyet Én magammal azonosítottam. ÉN VAGYOK AZ IGAZSÁG.
    Mindennap kérd Tőlem a BÖLCSESSÉG LELKÉT. Azért kell mindennap kérned, amiért minden nap ki kell szellőztetni a lakásban.
    A bölcsesség karizmája az állandó, és hatékony jelenléte Lelkemnek. De ez ritka adomány. Ez a halló szív adománya. Azt a bölcsességet viszont, melyre nap mint nap neked szükséged van, azt nap mint nap kérned kell. /Jakab 1;5./ Másra nincs is szükséged.
    Ha el tudod fogadni Tőlem bölcsességemet, akkor rálátsz majd azokra az egyszerű lépésekre, melyeket Velem, bár nagy elszántsággal, de erődet meg nem haladóan képes leszel megtenni. Most megáldalak bölcsességem Lelkével."

    (Jézus Krisztus)

    50. hét
    (2002. 12. 09 - 15.)

    Témánk: AKI OLYASMIBEN KÉR TANÁCSOT, AMIT NEM HOZ NYILVÁNOSSÁGRA SENKI ELŐTT.

    Kérdező: Uram! Valaki úgy érzi, hogy szüksége lenne személyére szóló válaszra arra a problémára, melyet magában hord.

    A HANG válasza:

    Gyermekem! Én tudom, hogy mire van szükséged. Te azonban sajnos nem tudod. Problémáid, kétségeid gyökere nem akkor oldódik meg, ha egyenként megválaszolom. Te mindig találni fogsz olyan problémákat, melyek újra meg újra gondfelhőt képeznek lelked egére. Neked egy olyan gyökérproblémád van, melyet ha megoldottál, akkor kiderül feletted az ég. E gyökérprobléma pedig bár egyszerű, de mégis sokrétű. Egyszerű, mert neve bizalmatlanság. Sokrétű, mert a felszínen sokrétűnek tűnik.
    Először is soha ne félj attól, hogy csökkentheted irántad való szeretetemet. Bukdácsolásaidat azért kell vállalnod, hogy helyes önismeretre juss. Az nem helyes önismeret, ha valaki elveszíti önbizalmát saját gyarlóságai következtében. Azért nem helyes önismeret ez, mert az önbizalom alapja a Velem való kapcsolat. Ne feledd el: Isten plusz egy fő, az mindig abszolút többség. Engem pedig sem elveszíteni nem lehet, sem más el nem rabolhat tőled. Ez kell legyen önbizalmad alapja. Gyarlóságaid sem rabolhatnak el tőled.
    Ha majd el tudod hinni, hogy Én olyannak szeretlek téged, amilyen vagy, akkor tudlak majd olyanná formálni, amilyenné szeretnélek. Partnerként nyújtom kezemet feléd. Nem vágyaid, álmaid irányát akarom korrigálni. Ez a te feladatod. Én FORRÁSKÉNT vagyok benned.
    Most nem mondok többet. E 2-dik kötetben majd több olyan gondolatot találsz, melyekben neked szóló további személyes üzenetekre ismersz.
    De valamit még hozzá kell tennem a fentiekhez.
    Vigyázz! Ne kísértsd a te Uradat, Istenedet! Ha annak idején a pogány százados úgy jön Hozzám, hogy segítsek rajta, s úgyis tudom, hogy miben, hát bizony szóba se álltam volna vele. Nem, mert akkor ez az ember nem csupán segítséget kívánt volna Tőlem, hanem egy olyan csodás megnyilvánulásomat az ő kedvéért, a lélekbe látás csodáját, melyet csak egy rejtett gőg kívánhat. -
    A helyes öntudatnak forrása a Velem való élő kapcsolat. A Tőlem függetlenített önértékelés pedig rejtett gőg beteges megnyilvánulása. -
    Ezért mondom: Vigyázz! Ne kekeckedj Velem. Az az Isten, aki meg tudta teremteni a Napot az égre, az tud villámokat is fonni!
    De megsajnáltalak. Ezért írtam a fentieket. Most megáldalak a BIZALOM LELKÉVEL."

    (Jézus Krisztus)

    51. hét
    (2002. 12. 16 - 22.)

    Témánk: A BIBLIA SÚLYOS ERKÖLCSI ELLENTMONDÁSAIRÓL

    Kérdező: Uram! A mi kultúrkörünk legszentebb könyve a Biblia. Ezzel kapcsolatban számunkra egy igen csak súlyos problémát hozok Eléd. Nem azokról a látszólagos, vagy nem látszólagos ellentmondásokról kérdezlek, melyek természetszerűen fölmerülnek, ha különböző kultúrkörök, térben különböző helyen, és időben különböző korban bizonyos képletes beszédet értelmezni akarnak. Nem. Ami súlyos problémát jelent, az az, hogy szó szerint húsbavágó erkölcsi elvek tűnnek feloldhatatlannak.
    Kérdésem: Hogyan mondhatja ugyanaz az ISTEN egyszer azt, hogy öljünk halomra embereket, máskor pedig éppen ennek ellenkezőjét, vagyis, hogy szeressük ellenségeinket. Sőt! Inkább szeressük ellenségeinket!

    A HANG válasza:

    " Barátom! Kérdésedre adandó válaszom kissé komplikáltnak fog tűnni.
    Maga a földi élet számotokra csúcsértéknek tűnik. Ezért örültök, mikor ember születik a világra, és sírtok, mikor valaki meghal. Ilyen szemlélettel nemcsak érthetetlen számotokra a próféták által továbbított ellenség elpusztítására szóló parancs, hanem egyenesen kegyetlenségnek is tűnik. Főleg azok, akik tudják, hogy ti mindannyian gyermekeim vagytok, egyszerűen nem tudtok mit kezdeni e prófétai szavakkal.
    Azzal sem elégedhettek meg, hogy nem ölésre, hanem csupán enyéim földi életének megakadályozói félreállítására adtam utasítást, amit aztán az illetékesek tudatukban úgy fogalmaztak meg, hogy kívánságomra meg kell ölni mindazokat, akik az említett akadályokat létrehozták.
    Nem elégedtek meg azzal, hogy Én nem igazságot, hanem valóságot közlök. Az igazság, a mondatokban megfogalmazott igazság, a valósághoz képest tökéletlen, mivel nem más, mint a valóság tudati tükrözése, és itt nyilván a tudat milyensége meghatározó, mikor igazságot fogalmaz.
    Ti ezzel nem elégedtek meg, s ezt úgy fogalmazzátok, hogy hogyan engedhettem meg ilyen mészárlásokat!?
    Kétségtelen, részben igazatok van. De csak részben. Mióta tudjátok, hogy nem logikai igazságok megfogalmazására jelentem meg köztetek, mióta tudjátok, hogy egyetlen erkölcsi igazság hirdetésére jöttem közétek, mióta tudjátok, hogy ezt az egyetlen erkölcsi igazságot Önmagammal teljesen azonosítottam amikor ezt mondtam:' Én vagyok az ÚT, az IGAZSÁG és ÉLET ', - mondom, mióta ezt tudjátok, azóta nagy lehetőségetek van arra, hogy inkább sajnáljátok, mintsem elítéljétek a próféták gyilkolásra felszólító próféciáit. - De ezzel még nem tudtok megelégedni.
    A földi életet nem szabad csúcsértéknek tekinteni. Amikor ezt mondtam: 'Aki Bennem hisz, az halált nem lát sohasem.', akkor próbáltam érzékeltetni veletek, hogy nem járhat rosszul az, aki kénytelen a földi életet maga mögött hagyni, ha hisz Bennem. Aki viszont nem hisz Bennem, az nem járhat jól sem a földi, sem a földön túli életében. Ez azt jelenti, hogy a halállal szemben, a földi élet elmúlásával szemben közömbössé kell válnotok, ha közeledni akartok ahhoz a látásmódhoz, mely nem veszélyezteti boldogságotokat. Sőt, még tovább megyek. Mivel minden ember sorsként vállalja születésekor a meghalást, ezért inkább örülnie kéne a halálnak érkezésekor, és nem keseregni miatta. A halállal senkinek sem lehet rosszabb a sorsa, mint előtte volt. Csak jobb lehet. Jobb még akkor is, ha elkárhozik. Igen, mert legalább önismeretre jut, mivel előbb-utóbb megunja, hogy meneküljön önmaga elől.
    A megváltás éppen azoknak örömforrás odaát, akik itt a földön lemondtak róla. Ha ezt megértitek, akkor még a tömegmészárlásokban sem az áldozatokat fogjátok sajnálni, hanem a mészárlás kivitelezőit. Még keresztutamon is leállítottam azokat, akik Engem sajnálni akartak.
    Összegezve tehát: 1/ Sohasem parancsoltam gyilkolást, csupán bizonyos akadályok elhárítását, mely gyilkolási parancsként fogalmazódott meg az Általam sugalmazott emberekben. 2/ Közel sem olyan tragédia egy földi ember halála, mint ti gondoljátok. Valójában az a tragédia, mikor valaki tudatosan rosszakarattal cselekszik. Ez valóban tragédia.
    Egyenlőre most ennyit erről a témáról. Látom rajtad, milyen kínszenvedés számodra, hogy Rám koncentrálj. Ne feledd! Ma még csak két hete, hogy operáltak, s valóban súlyos műtéten mentél keresztül. Fáradságod tehát érthető."

    (Jézus Krisztus)

    52. hét
    (2002. 12. 23-29.)

    Témánk: AZ ÉLET ELFOGADÁSÁRÓL

    Kérdező: Uram! Az itt leírt szavaid remélhetőleg mind nyilvánosságra kerülnek. De vannak olyan kérdezők, akik szeretnének teljesen inkognitóban maradni. Kérlek segíts nekem, hogy szavaidat ennek megfelelően tudjam mondatokba foglalni. Most valaki az élet elfogadásáról kérdez Téged. Körülményei ehhez nagyon nem tűnnek kedvezőnek.

    A HANG válasza:

    " Most közvetlenül a kérdezőnek válaszolok.
    Gyermekem! Ami részedről fontos e téren, az a kérdéshez való hozzáállás. Részedről a passzív nyitottságon kívül semmi más feladatod nincsen. De ez feladatod. Tehát akadályt nem állíthatsz magadnak semmiféle okos meggondolás alapján. Aktív módon viszont semmit nem kell tenned azért, hogy élet foganjon benned.
    A GONDVISELÉSBE vetett bizalomnak legtermészetesebb megnyilvánulása az olyan passzív ráhagyatkozás, mely természetesnek tartja, hogy magatartásának következményei elsődlegesen nem tőle függnek. A te esetedben ez a helyzet. Ez és semmi más.
    Nem tud veled mit kezdeni a kísértő, ha törekszel értelmeddel és szíveddel egyaránt magadhoz ölelni azt a Tőlem származó gondolatot, hogy nemcsak Én vagyok a tiéd, hanem te valójában az ENYÉM vagy! Nem csupán annyiban vagy Enyém, hogy számon tartom hajad szálait, szíved dobbanását, minden lélegzetvételedet, hanem annyiban is, hogy körülményeidnek is Istene vagyok, tehát sorsod irányítását kézben tartom.
    Megáldalak a BIZALOM LELKÉVEL!"

    (Jézus Krisztus)

    Készítette és szerkeszti: Nagy Péter
    06/30/202-5553
    info KUKAC web-hang PONT hu
    http://web-hang.hu

    (E-mail címünket a kéretlen levelek elleni védekezés miatt írtuk ki a fenti formában.)


    [Égi béke]   [Esthajnal]   [Mária üzentei]