|
Beszélgetések Jézussal
evangéliumi magyarázatok
"Az az ember boldog,
akinek a szíve
egy ütemre dobog Jézuséval"
(A Hang: 1/46)
|
|
|
Az igazi boldogság - 5.
Mt 5;7 "Boldogok az irgalmasok, mert irgalmat nyernek."
Az irgalmasság gyakorlása mindenki számára nagyon fontos. Életbe vágó!
Az irgalmasság az égi belépő!
Ezt megtanulni az egyik feladatunk itt a Földön, mert csak így nyerhetünk mi is irgalmasságot.
A megbocsátást nem lehet szimpátia szerint alkalmazni, mert ez akadályozza a szeretet kiáradását. Csak akkor lehetek boldog igazán, ha az irgalom gyakorlása nem személyválogató módon történik a részemről. Ez akkor válik valósággá, ha nem vagyok akadálya annak, hogy az Isten szeretni tudjon bennem.
Az irgalmasok Jézus Krisztus útját, az irgalmas szeretet útját járják. Számukra csak az irgalom rendje létezik, és nem világi szempontok szerint döntenek.
Az Isten irgalmassága válasz az én irgalmamra, amit mások felé kimutatok.
Az irgalom rendje együttélés Istennel már itt a Földön - mondja a Hang (12/1119.).
Ez akkor válik nyilvánvalóvá, ha így gondolkodunk:
a./ Meg tudom bocsátani Istennek, hogy nem vagyok olyan, mint amilyen lenni szeretnék.
b./ Meg tudom bocsátani magamnak, hogy olyan vagyok, amilyen nem szeretnék lenni.
c./ Meg tudom bocsátani másoknak, hogy ők olyanok, amilyenek, vagyis elfogadok mindent a Jó Istentől úgy, ahogy van, bízván abban, hogy a legjobbat nyújtja nekem mindig, éppen azt, amire szükségem van.
Vagyis a látásomat kell alakítani, és nem a körülményeimet!
Állapotszerűen rászorulunk az Isten irgalmára.
Ezért is szükséges a bűnbánat felindítása, hogy erre rálássunk. Ha ezt felismerjük, akkor azt is felismerjük, hogy mások pedig a mi irgalmunkra szorulnak rá.
Azt mondja az Úr Jézus, hogy ne legyünk irgalmatlanok magunkhoz, mert csak így remélhetjük azt, hogy másokhoz is irgalmasok leszünk.
Szeressem én is magamat, hisz a Jó Isten is szeret engem. Tehát fontos a helyes önszeretet! Ha magamat helyesen szeretem, akkor a másikat is helyesen tudom szeretni.
Meg kell tanulnunk szívből megbocsátani magunknak, így kell elfogadni magunkat hibáinkkal együtt. Ez az egyik legnehezebb feladat a Földön. Ez önnevelés kérdése.
Kezdete az önismeret. Bele kell állni a gondolkodás-átalakítás folyamatába.
Célja, hogy az Isten az abszolút első helyre kerüljön az életemben.
Tanuláson, Jézus befogadásán keresztül juthatok önismeretre. Ha Isten az első helyre kerül az életemben, már nem is érdekes, hogy milyen vagyok, a lényeg már az, hogy az Övé vagyok. Akkor már az Isten alakít, formál engem belülről, Szent Szíve szerint, hogy egyre jobban hasonlítsak Hozzá.
Akkor vagyunk irgalmasok, ha nem büntetünk, ha a másiknak nem azt akarjuk, amit az amúgy megérdemelne. Akkor vagyunk irgalmasok, ha valamit akkor is megteszünk, ha nem a mi dolgunk lenne megtenni.
A szeretet körén kívül élő embert csak úgy tudom szolgálni, ha irgalmat gyakorolok vele szemben.
Az irgalom a szeretetnek a gyakorlatban való megnyilvánulása.
Ja, hogy ezzel a kicsiség, a szegénység, a kiszolgáltatottság velejár?! Hát EZ a JÉZUSI ÚT!
Lejegyezte: Lóky Valéria
Budapest, 2012. április
|