Jézus - Hang - evangéliumok - Szűz Mária - Medjugorje



ÉGI BÉKE A FÖLDÖN


Főoldal
Abszolút Első
Advent
Boldogság
Párbeszédima
Szerelem
Utolsó idők

Intelligens tervezés

Pilatus levele Jézusról
Mahátma Gandhi élete

Beszélgetések Jézussal



A  S Z E R E L E M R Ő L


A tapasztalat azt bizonyítja,
hogy nem az a szeretet,
ha két ember egymás szemébe néz,
hanem az, amikor mindketten
ugyanabba az irányba néznek.

               A. de Saint-Exupéry

Szerelem

"Örök tervem lényeges része az, amit ti a földön szerelemnek neveztek. A probléma abból adódik, hogy nálatok a megtapasztalás és a felismerés nem jár együtt. Nem ismeritek fel, hogy az a személy, akit úgy ismertek meg, hogy ő a szerelmetek, az nem a ti szerelmetek. A megtapasztalásokkal szemben szinte lehetetlen érvelni. Ott ki kell várni más megtapasztalásokat, aztán ismét más megtapasztalásokat, s ha majd valaki ráérik arra, hogy nagyobb a hit, mint a megtapasztalás, akkor tudok hozzá érdemben szólni."

Jézus - A Hang: 2/149

"A szerelem csak Bennem azonos a szeretetemmel. Teremtményeimben a szerelem nem más, mint olyan pszichikai esemény, melynek forrása egy külső lény által meggyújtott belső ideál. Ez az ideál aztán annyira tud lángolni belül, hogy kifelé is valóságnak tűnik annak szemében, akiben ez az ideál meggyulladt. De csak annak szemében, akiben meggyulladt. Mivel e lángot szintén nem lehet konzerválni, ezért a csalódás előbb-utóbb automatikusan bekövetkezik. Nem változik át szeretetté. Csupán arról lehet szó, hogy már kezdetben is jelen volt az a szeretet, mely később, miután a szerelmi kábulat megszűnt, szerephez juthat. A szerelem, amennyiben a fent leírt módon, tehát külső teremtmény részéről gyulladt ki valakiben, inkább elnyomja a szeretetet, semmint segítené azt. Boldog ember az, aki a Tőlem kapott szeretet által úrrá tud lenni a szívében kigyulladt szerelem felett. De jaj annak, aki a benne kigyulladt szerelem áldozatává válik. Sem Isten, sem ember rajta segíteni nem tud. Családi tragédiák számtalan tömege tanúsítja ezt. Ó, hányan botránkoztak meg azon, és dobták félre azt a kijelentésemet, melyben elmondtam, hogy aki jobban szereti apját, anyját, házastársát, tehát bárkit, mint Engem, az nem méltó Hozzám! Bizony, a helyes szeretés az nagyon komoly életállapot, mely az önlegyőzés által tisztul, és érlelődik véget nem érő boldogsággá. A szerelmeseknek mondom: Ne egymástól várják saját boldogságukat, hanem Tőlem várja mindegyik, akkor meg fogják találni egymásban azt. De ha egymástól várják, akkor pokollá teszik egymás életét.
... Én igaz szerelemmel szeretlek. Erre egyedül Én vagyok képes. Ez életetek mulandóságában föl nem fogható, csupán elhihető. Boldog, aki elhiszi ezt. Minden vágyam afelé irányul veled kapcsolatban, hogy elhidd ezt Nekem. Olyan boldogságra teremtettelek, melyet meg is tudok adni. Csak Én tudom ezt megadni."

Jézus - A Hang: 6/448

"...a szerelem önmagában csak Bennem azonos a szeretettel. Benned és minden emberben a szerelem irányt tévesztett önfeláldozás. Azért irányt tévesztett, mert nem arra irányul, aki boldogítani képes, tehát nem Istenre. A szerelem és a csalódás úgy együvé tartoznak a földön, mint a születés és a halál. Tudom, hogy mikor egy gyermek megszületik, illetlen dolog ott halálról beszélni. Éppen így egy szerelmesnek illetlen dolog szeme elé állítani azt a nagy valóságot, hogy csalódni fog. Aki megszületik, az élni akar. Aki szerelmes, az boldog akar lenni. De aki megszületik, az, ha akarja, ha nem, végül is nem élni fog, hanem meg fog halni. Aki szerelmes, az, ha akarja, ha nem, végül is nem boldog lesz szerelmével, hanem csalódni fog benne, mert nem őérette van teremtve, hanem Istenért."

Jézus - A Hang: 6/481

"...nagy veszélyt rejt magában az, ha egy hívő fiatal egy hitetlen fiatalban látja meg szerelmét. Ez azért nagyon veszélyes, mert senki sem a másikba szerelmes, hanem saját alteregóját vetíti ki a másikra. Ezért természetes a szerelem elmúlása, s bizonyos csalódás egymásban. Ilyenkor a csalódás nem más, mint felébredés abból a bódulatból, mely elhitette vele, hogy a másik olyan, mint amilyennek ő gondolta, holott ő a másikat a saját alteregójával, a benne élő másnemű én-jével azonosította. Ilyen másnemű én mindenkiben van. Most nem térek ki ennek magyarázatára, mert nagyon messzire vinne. ...
Azért veszélyes az ilyen kapcsolat, mert arról tesz tanúságot, hogy az illető vallásos fél lelke legmélyén valójában hitetlen. Azért tud vonzódni a hitetlenhez. Ha belül is hívő lenne, akkor Isten iránti szeretetből azonnal fel tudná számolni e kapcsolatot, ha a másikban nem egyértelmű a megtérés szándéka.
Általában ilyen esetben karmáról van szó. A karma az a születés előtt vállalt lehetőség, amely döntést provokál ki megszületés után az illetőből. A döntés mindig lényegében ez: Isten mellett, vagy Isten ellen. Valamikor Én ezt így fejeztem ki: "Legyen a szavatok igen, igen, nem, nem. A többi az ördögtől van!"(Mt. 5;37).
Azt ajánlom hát, hogy nagyon gyorsan vigye dűlőre a hivő fél a dolgot. E téren elsietni semmit sem lehet! Itt már induláskor késésben van a hívő fél. Ha most nem tudja dűlőre vinni, később már szinte lehetetlen lesz ez neki. Vagyis arra ébredhet rá, hogy ő maga is belül mindig is hitetlen volt."

Jézus - A Hang: 7/575

"Minden ember szerelemre teremtődött! Ennek magyarázata az, hogy Isten mérhetetlenül szerelmes Isten! Minden szellemi teremtményébe mérhetetlenül szerelmes. Minden ember úgy élheti meg Isten iránta megélt szerelmét, hogy ő egyetlen szerelme az Istennek! A mennyek országában ez az állapot egy vég nélküli viszont-szerelemben bontakozik ki. Tehát minden ember Isten iránti szerelemre teremtődött. Ez az Istenre teremtődött szerelmi készség, a földön az emberekben többé-kevésbé eltorzult formában ébred fel, mégpedig egy másik ember-ideálra kivetített irányban.
Legtöbb ember úgy gondolja, hogy vagy átalakul szerelme szeretetté, vagy csalódik szerelmében. Valójában nem ez történik. Az történik, hogy ez a szerelem semmiképpen sem találja meg a földön szerelmének kibontakozását az ideáljában. Csak arról lehet szó, hogy vagy úgy oldódik le e szerelem, úgy csalódik valaki ideáljában, hogy az iránta megélt szeretete révén ezt szinte nem is veszi tudomásul, vagy szeretete hiányában keserűséggel, gyötrő benső fájdalommal, néha kiábrándult gyűlölettel fordul az illető előzőleg még imádott szerelme, ideálja felé.
Azok, akikben az újjászületés és Lélekkeresztség által már fellobbant a szerelem Isten iránt, akárcsak rövid időre is, azok megízleltek valamit abból a szerelemből, amely kölcsönös, azonos mindkettőben, aki maga a Szentlélek! Ennek tartalmáról olvashatsz a Zsidó levél 6,4-ben. Egyben megértheted azt is, hogy mit jelent a Szentlélek elleni bűn."

Jézus - A Hang: 24/2334

"Azt kéred, hogy beszéljek neked a szerelemről. Jó, beszélek. Szerelmes vagyok beléd! Csak szerelmes Isten létezik! Amikor te azt éled meg, hogy valakiben szerelmes vagy, akkor a lelked mélyén egy olyan önfeledt állapot tör utat magának érzelmeid által is a másik felé, akiben szerelmes vagy, amely állapot egy örökkévalóságon át jellemezni fog téged Irányomban! Ez benned úgy realizálódik, hogy mindenre képes vagy szerelmedért. Az önbecsapás tehát nem az, hogy szerelmes vagy, hanem az, hogy akiért, azt az Én helyembe helyezed. Ezért csalódni is fogsz. Ha szerelmed benned nem ragad le az illetőnél, hanem az Irántam, Értem történő áldozat vállalását is magában hordja, akkor az érzelmi töltés elmúltával nem történik elviselhetetlen csalódás. Különben igen!
Ez tehát azt jelenti tömören, hogy amint Én szerelmes szerelemmel szeretlek benneteket, úgy nektek is szerelmes szerelemmel kell szeretnetek Engem ahhoz, hogy valóban boldogok legyetek, v-gyis a szívetekben felébredt szerelem elvesztésének félelme nélkül tudjatok élni."

Jézus - A Hang: 26/2663


Válogatta: Nagy Péter
06/30/202-5553
info@web-hang.hu
http://web-hang.hu