Ha valaki azért akar elmenni a közösségből, mert ott szidják Egyházamat, attól elnézést kell kérni, és meg kell ígérni, hogy ez a jövőben nem fog előfordulni. Egyházamnak mindenképpen értéke, hogy az Enyém! Ne azonosítsátok Egyházamat az egyháziakkal. Egyházamat, akár katolikus, akár más jelzővel ellátott, soha se szidjátok, de az egyháziak hibáit szeretetből, a javítás szándékával, ki kell tudni mondani, mert ilyen értelemben feleltek egymásért, vagy inkább így mondom: feleltek magatokért. Vigyáznotok kell, nehogy bűnrészesek legyetek hallgatásotok által. De arra is vigyáznotok kell, nehogy vétkezzetek beszéddel szeretetlenségetek által.

Sokszor és sok mindenben nem könnyű világosan látni. Ez főleg papoknak nehéz. Neveltetésük nem erre készítette fel őket. Ti ne várjátok el mindenkitől, hogy gyorsan és örömmel lásson úgy Engem, mint ti láttok. Nagyon kevés embernek adatott olyan lehetőség, mint nektek e téren. Főleg papoknak nem adatott. Nekem is főleg papok és főpapok voltak elítélőim, s közülük legtöbb valóban nem tudta, hogy mit tesz.

Bizony meg kell tanulnotok várakozni. Nem megalkudni! Várakozni! Akár évezredekig is. Aki tudja, hogy örökké él, annak ez korántsem kibírhatatlan.

SZERETNI nem jelenti azt, hogy föl kell adnotok azt, amit jónak láttok, hanem azt jelenti, hogy mások, ha jó szándékúak, akkor le tudják olvasni rólatok életem, szeretetem boldogító hatását.

Nem lehet a szeretet határát illetően szempont az, hogy hol térnek el mások az Én tanításomtól. Szempont az, hogy mennyire tudjátok rugalmassá, simulékonnyá tenni a Tőlem kapott tanítást. A szempont az, hogy boldogítóan tudd alkalmazni magad és mások számára a Tőlem hallottakat. Ezért mondtam el azokat!

Nem jó-ként, csak jobb-ként fogadják el azok, akiknek elmondjátok. Legtöbbször éppen az a baj, hogy sokan úgy vélik, valami jót akartok tőlük elvenni anélkül, hogy jobbat adnátok helyette. Azt kell elérnetek, hogy az a jó, amit birtokolnak, elégtelennek tűnjön annak a jobbnak hatására, amit ti fölkínáltok. Azt kell megértetnetek, hogy az a jó, amit jelenleg birtokolnak, mint ismeretet, az valóban jó, de nem igaz. Amit pedig ti mondotok, az jó is, meg igaz is. Tehát nem elég, ha azt érzik ki szavaitokból, hogy a ti mondanivalótok bár igaz, de nem jó.

Meg kell, hogy értsél! – Nem úgy van, hogy valamikor valamit tanultál, abból, vagy azért élni képes vagy, az mindegy. Nem mindegy! Úgy van, hogy AZÉRT kell élned. Az ABBÓL élés ferde útra visz. Még a pokolban is Belőlem élnek, de nem Értem! Az Értem-élés éppen azt jelenti, hogy ha nem tudod, mit kell tenned, akkor ne tegyél semmit. VAN termékeny semmittevés. Tolsztoj HÁBORÚ ÉS BÉKE c. könyvében az a tábornok nyerte meg a háborút, aki a legkevesebbet cselekedett, de legtöbbet imádkozott, és ezt tudatosan csinálta. –

A Bokornál is sok a ferde nézet. A Bokor az ÉN Egyházamnak kétségtelenül legegészségesebb magja. De az EGYHÁZAMNAK magja. A Bokrot képviselők koncentráltan több támadásnak vannak kitéve, mint bárki más. De nem szabad, hogy szerepcsere történjék. Nem szabad, hogy ők legyenek a támadók!

A Bokor szívvel-lélekkel ez: NINCS VISSZAÜTÉS. Tehát még ez sincs! Támadás semmiképpen. Az Isten Országáért vívott erkölcsi csatában a támadó a biztos vesztes. A támadást elviselő, de a harcról le nem mondó, a győztes. Győztes akkor is, – főleg akkor, – ha keresztre szegezik. Gyanús az a tűz, melyről harsogni kell, hogy ég, melegít, világít.

Nem az az Én általam élő közösség, ahol egy eszme jegyében jönnek össze emberek, hanem az, ahol azért jönnek össze, mert külön-külön, egyénenként közösséget igényelnek, egyénenként közösségben vannak Velem, Jézussal. Ha egy ilyen közösségből valaki elmegy, az az ördög műve. – Mert egy ilyen közösségben nem ember a vezető, hanem a Lelkem. Lelkem pedig abban tud leghatékonyabban működni, aki a legalázatosabb. A legalázatosabb pedig az, aki a legnyitottabb a jobb felé, és aki ilyen állapotban minden szenvedést és szolgálatot vállal a megismert legjobb megvallásáért.

Engem bár úrnak mondanak enyéim, de mindegyik tudja, hogy azért vagyok közöttük, hogy szolgáljam őket, és nem azért, hogy ők szolgáljanak Engem. Ezt azáltal értem el, hogy nem értük, hanem magamért vállaltam felelősséget.

Értsétek már meg: nem lehet másokért felelni! Mint ahogy nem mutogathat senki vádlón másokra azért, mert nem talált Rám. Mindenkinek szívébe írtam Magamat. Legyetek elnézőbbek egymással. Ne féltsetek se Engem, se Egyházamat. Magatokat féltsétek! Kevés, nagyon kevés az idő! Mit mondjak még? Az a harminc év, melyről nem ír a Biblia, nem volt életemben jézustalan időszak. Jézus csak jézusi tud lenni. A Názáreti Ácsban is, és bennetek is.

Nem az eredmény a fontos, hanem a forrás. A forrás pedig egyedül és kizárólag az Általam megteremtett benső béke. Értem élni másképpen nem lehet. Ha ez nincs meg, akkor vissza kell vonulni. Legtöbb jó szándékú ember azért hagyja el a közösséget, mert azt éli meg, hogy békéjének elvesztése után nem talált rá az ÉN békémre. És igaza van. Mert a szív békéje nem a temetők békéje.

A szív békéje valójában nem a rend nyugalma csupán. A szív békéje a sokféle hatásnak és támadásnak kitett léleknek szinte állapotszerű küzdelme, az egyensúly megteremtése érdekében. E küzdelem pedig abban áll, hogy törekszik átvenni Tőlem azt a békét, melyet Én nem úgy adok, mint a világ, vagyis mások legyőzése által. E béke kizárólag önlegyőzés, tanulékonyság, nyitottság, és főleg Hozzám való hűség igénye által fogadható be.

A szeretet a fontos. A szeretetet nem lehet intézményesíteni. A szeretetet sem létrehozni, sem fenntartani nem lehet megszervezés által. A szeretetet, ha igazi, akkor csak élni lehet. Nem is lehet vele mást csinálni. Ez azt jelenti, hogy akkor igazi, ha békét árasztó jóakarat, és ugyanakkor feszültséget hordozó dinamizmus.

Aki szeret, az mindig csinál valamit, akár befelé, akár kifelé, de sohasem tétlen. A termékeny semmittevés az látszat-semmittevés. Az nagyon is hatékony munka befelé. Aki Értem él, az sok mindenért élhet, csak önmagáért nem. Az önzés és az Értem-élés, ezek egymást ütő fogalmak. Aki a közösségért él, mert tudja, hogy ott Nekem helyem és feladatom van, az mindenkit szolgálni akar. E tevékenységben akar első lenni. –

Szolgálni, rabszolgálni, vagyis rabszolgamunkát is vállalni tudni, s ugyanakkor benső szabadságban, megkötözöttségektől mentesen élni, ez a CÉL, az IRÁNY, ez a Lelkemre hallgatás következménye.

Az élet nemcsak bonyolult. Egyszerű is. Ez azt jelenti, hogy csak elvben kell szeretni mindenkit. Gyakorlatban csak azt, akivel éppen kapcsolatban vagy. –

Egy olyan közösségben, melyben bárkiben, tehát benned is jelen lehetek működően, ott csak az a pap fogja magát jól érezni, aki kereső ember. Legtöbbjük már nem is tehet arról, hogy nem kereső. Legtöbben úgy gondolják, hogy csak mások szorulnak rájuk. De ez áll rátok is. Aki tanításommal azonosul, az nekem testvérem, nővérem és anyám, mivel egy vagyok azzal, amit örömhírnek neveztek. –

A Bibliának szinte minden sora alkalmas arra is, hogy Hozzám vigyen, de arra is, hogy elvigyen Tőlem bárkit, függően attól, hogy mennyire személyes a kapcsolatunk, belsőleg mennyire függetlenült az intézményességtől valaki.

Újra mondom: A szeretetet nem lehet intézményesíteni. Az Én közösségeimben nem lehet egy karmester, aki pálcájával dirigál. Ilyesmit a Szentlélek elvisel ugyan, de nem szentel meg. Vagyis, az Én békémet nem továbbíthatja, bármennyire is szeretné.

Egyházam a szabadon szeretők – szeretni másképpen nem is lehet – szolgálatának műhelye kell, hogy legyen. Mivel ez csak elvileg határtalan, gyakorlatilag szűkre szabott a létszáma. Nem is szabad engedni az elvi út kísértésének. Tehát annak, hogy a számszerű növekedés érdekében lemondjatok a keskeny útról. Lelkem a REND lelke. Nehezen tud ott működni, ahol emberi okoskodásokkal, törvényekkel, rendeletekkel, előírásokkal, várakozás nélküli elvárásokkal, törtető versenyekkel igyekeznek megkönnyíteni munkáját.

AZ ISTEN LÉLEK, ÉS AHOL A LÉLEK, OTT A SZABADSÁG. (2.Kor. 3:17)