Vissza az előző oldalra Főoldal


Az utolsó vacsora

Azt gondolom, Jézus földi élete minden mozzanatának jelentősége volt, és ezek közül a tanítványaival együtt elköltött utolsó vacsorának, ha lehet, még kimagaslóbb jelentősége az, hogy Jézus egész földi életének, küldetésének esszenciáját adta át akkori tanítványainak, és nekünk, akiket szeretett, mindvégig szeretett.
Azon a vacsorán Jézus többé már nem gyógyított, nem űzött gonosz lelket, még csak nem is tanított. Hanem, búcsúzóul - Önmagát adta örökre, valódi testét, valódi vérét, valódi lábmosó példáját, irgalmas szeretetét. A János evangéliumában olvasható beszédében, egyetlen lélegzetű imával, isteni paranccsal, buzdítással és vigasztalással öleli magához utoljára a tizenkettőt.
A hamarosan bekövetkező kereszthalála önátadásának tetőpontja, melynek elválaszthatatlan előképe, előzménye az utolsó vacsora. Hogy Jézus mit élhetett át ezen az utolsó együttléten, azt mi soha nem élhetjük át. Isten sorsa a Földön teremtmény számára elhordozhatatlan. Jézus magánya e világban elképzelhetetlen volt. Emberi értelemmel fel nem fogható, emberi szívvel át nem élhető.
Az utolsó vacsorán megrendül a lelke - így tudósít az evangélium - mielőtt kimondja: Egyiketek elárul engem.
Mennyi kín, fájdalom, magány, és ugyanakkor megbocsátó szeretet, vigasz, remény sűrűsödhetett össze lelkében!
Az utolsó vacsora tehát egy hallatlan jelentőséggel bíró, pótolhatatlan esemény cselekvő élete és önfeláldozó kereszthalála között.

Budapest, 2003. március

Kiss Mónika

Húsvéti litánia

Te, akinek fénylő jelenlétét oly sokszor figyelmen kívül hagyjuk, könyörülj rajtunk. Te, akit sokszor ma is keresztre feszítünk szeretetlenségeinkkel, könyörülj rajtunk. Te, akinek követésében oly sokszor ellanyhulunk és elfárad lábunk, könyörülj rajtunk.

Te, aki nem fáradsz el megbocsátani számtalan vétkeinket, hálát adunk neked. Te, aki mindig megsegíted és megerősíted életünket a csüggedésben, hálát adunk neked. Te, aki minden körülményünkben orvosunk vagy, hálát adunk neked.

Te, akinek szent útját járni vágyva vágyja szívünk, segíts meg minket. Te, akinek szeretetét soha el nem múlóan szomjazza a lelkünk, segíts meg minket. Te, akinek igazsága fényét örökké magába akarja inni életünk, segíts meg minket.

Te, aki Életeddel legyőzted az örök halált, dicsőítünk Téged. Te, aki tökéletes Fényeddel beragyogtad a világmindenséget, dicsőítünk Téged. Te, aki hatalmas szereteteddel örökre magadba fogadsz bennünket, dicsőítünk Téged.

Te, aki szent győztese vagy az egész világnak, áldunk mindörökké. Te, akinek irgalma mindeneket átölel, áldunk mindörökké. Te, aki oltalmadba rejtesz, míg földi vándorlásunk tart, és azon is túl, áldunk mindörökké.
Amen.

Budapest, 2003. március

Kiss Mónika

Vissza az előző oldalra Főoldal

Információ

E-mail: Web-Hang
Telefon/üzenetrögzítő: (1) 262 7177
Fax: (1) 431 7657
Mobil: 06-30-202 5553