"Drága Gyermek! Tudom, hogy te is úgy vagy, mint annyian mások. Nem tehettek arról, nem arra nevelődtetek, és természetesen gyermekeiteket sem arra nevelitek, hogy Én vagyok az egyetlen és hamisítatlan érték, s minden csak annyiban értékelhető, amennyiben helyet foglalhatok benne, mint egyedüli boldogító, üdvözítő! Nem a másvilágon, hanem itt a Földön! Az, akiben Én, Jézus, élhetek - a vízbe dobott kő hasonlatával élve -, olyan, aki minden irányban természetesnek tartja a hullámok terjedését, tehát tudja, hogy nincs külön földi és külön égi boldogság, csak egy boldogság van, az Én jelenlétem, és ez valóban boldoggá teszi azt, aki Engem befogad! Boldoggá teszi itt a Földön és a másvilágon egyaránt! Itt tükör által, homályban látva, ott pedig színről színre látva, megtapasztalva az egyetlen boldogságot, a boldogító Istent! Azzal fejezem be, amivel elkezdtem. Alig valószínű, hogy építeni, buzdítani és vigasztalni tudjam azt, aki különbséget tesz földi és örök boldogság között."

Tolmácsolta: Petróczi István