"Kétségtelen, hogy nem kevés azoknak a száma, akik azt az érzéküket, mely nyitott arra, hogy a Földön túli világgal kapcsolatokat alakítson ki, nem arra használják fel, hogy értelmüket és szeretetüket gazdagítsák általa, hanem arra, hogy erőben részesüljenek. E magatartásnak sokkal több a veszélye, mint a haszna. Igen, mert pótcselekvés szintjére degradálják a Velem való kapcsolatot. Sajnos ez a lelki lustaságnak abba a kategóriájába tartozik, melyben nem a semmit-tevés dominál, hanem az a cselekvési inger, melynek irányítója nem Én vagyok, hanem egy parttalan metafizikai vágy, egy érzék, mely időt ugyan rabol, de nem vezet sehová. Nem, mert az Általam közölt kegyelem csak abban az irányban tud érvényesülni, melyben az értelem nyitott. Ha pedig az értelem beszűkül, illetve energiáit arra használja fel, hogy megnyugtassa a nyugtalan lelkiismeretet, akkor bizony Lelkem próféciái valósulnak meg, mert itt van az az idő, amikor az embereknek viszket a fülük, hogy odaadják magukat a meséknek. Ennek szükségszerű velejárója majd az: itt a Krisztus, ott a Krisztus. Ennek a kornak eseményeire mondottam: "Ne higgyétek! Támadnak hamis krisztusok és hamis próféták, s ha lehet, még a választottakat is megtévesztik." Most is azt mondom: VIGYÁZZATOK! A sok hókuszpókusz sokkal inkább ködösítés, mint világítás. Ezek a szertartások természetesen rövidtávon okozhatnak látszat lelki gyógyulásokat és valódi testi gyógyulásokat. Csak éppen hosszú távon, sőt már közép-távon sem hoznak növekedést a szeretetben, abban az áldozattá válásban, mely képes volna jelezni az Én szeretetemben való növekedést."

Tolmácsolta: Petróczi István