"Ha valaki már egyszer újjászületett saját testében, annak nem kell újra megszületnie a földre. De amíg valaki nem született újjá saját testében, addig nem képes megmaradni abban a dimenzióban, amely boldogságotokat hordozza (János 3;3)!
Három feltétele van annak, hogy valaki újjászülessen saját testében. a/ Hinnie kell, hogy van ilyen (János 3;11). b/ Könyörögni kell ezért a kegyelemért, amelyet csak Isten adhat meg az Őt kérőknek (Lukács 11;13) c/ Ellene kell mondania minden rossznak, amit eddigi életében önmagában felismert és vágyódnia kell Isten megszabadító kegyelme után! Tehát nyitottnak kell lenni a komoly, őszinte bűnbánatra.
Az újjászületést általában megelőzi egy olyan megrendítő bűntudatot, önismeretet adó kegyelem, amely egyértelművé teszi azt, hogy minden kegyelem! S az ember csak akadályozója lehet ennek, de előidézője nem.
Ha valaki állhatatos, akkor feltétlenül átéli az újjászületés csodáját, tehát azt, hogy Isten ÖNMAGÁT AJÁNDÉKOZÓ AJÁNDÉK!
E pillanattól kezdve a megajándékozott földi ember már nem földi, hanem égi gyermek, aki mindent másképpen lát a földön, mint addig látott, és a hontalanság érzése mellett égi honvágy gyötri!
Az újjászületés olyan, mint mikor a kiscsirke kilép a tojásból! A SZABADSÁG józan mámorában él (2. Kor. 3;17)!"

Tolmácsolta: Petróczi István