Vissza az előző oldalra | Főoldal |
Kímélő katasztrófák
Az utóbbi kétszáz évben
számtalanszor előfordult, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyes részei felett
délben elsötétült az ég, a tyúkok álomba merültek, a prédikátorok rohantak a
szószékre, hogy figyelmeztessenek a küszöbön álló világvégére.
Ezek a napok azonban nem ez
utolsó ítélet előhírnökeként mutatkoztak meg, hanem meghatározott időjárási
viszonyok idézték elő. Az időjárás a XX. században sem veszítette el sokszor
ijedséget, rémületet okozó hatását. A hurrikánok, a trópusi szélviharok a Karib-tenger
térségében és a Mexikói-öbölben már partvidékeket pusztítottak el.
A tornádóktól
kiszámíthatatlanságuk és kegyetlen romboló erejük miatt fél az emberiség. Ezek
a forgószelek sokszor több mint 300 km/órás sebességet érnek el és a könnyű
szalmaszálakat is képesek a fatörzsbe sajtolni. A belsejükben lévő kicsi, de
rendkívül erős légörvények egyes tárgyakat szétzúznak, míg mások sértetlenek
maradnak. A lökésszerűen feltámadó szelek gyakran embereket röpítenek a
levegőbe, majd sokszor szelíden, sértetlenül rakják le őket. Ezt esetenként
olyan tárgyakkal is megteszik, mint pl. egy tojás, vagy befőttesüveg.
A tornádók utóbbi száz
évének történetéből most nem nagy katasztrófákat, hanem néhány különös esetet
ismertetünk:
A
pusztító vihar az ohio-i Clevlandben egy fiatal férfit az ágyból az ablakon át
a szabadba repített, majd sértetlenül lerakta az utca kövezetére.
át
az utcára repített, aki onnan kb. 20 méter távolságra esett le. Mellette
landolt még a "Viharos idő" című dalt tartalmazó hanglemez is.
Ezek mind furcsa esetek, és
úgy tűnik, a természetnek néha humora is van.
N. P. (1994)